Karikatúraügy Romániában is

A romániai arab közösség körében is visszatetszést és felháborodást keltett, hogy számos európai laphoz hasonlóan bukaresti újságok is leközölték a Mohamed prófétát kigúnyoló karikatúrákat. A hazai kiadványok közül többek között az Evenimentul zilei, valamint az Új Magyar Szó napilap illusztrálta tudósítását a muszlim világban tiltakozást kiváltó gúnyrajzok egyikével, amelyik Mohamed turbánja helyén bombát ábrázol. Murat Juszuf, a hazai muzulmán hitközösség főmuftija tegnap elismerte, hogy az arab világ szélsőségesen reagált a karikatúrabotrányra, ám leszögezte: az iszlám vallás tiltja Mohamed próféta arcképének bármilyen jellegű ábrázolását, és ezt az előírást, valamint a vallásszabadságot mindenkinek tiszteletben kell tartania. „Az iszlám a béke, és nem az erőszak vallása. Nem hiszem, hogy egy muzulmán valaha is oly módon ábrázolta volna Jézust, mint most egy keresztény a mi prófétánkat” – nyilatkozta a főmufti, sajnálkozásának adva hangot amiatt, hogy néhány hazai sajtóorgánum leközölte a karikatúrákat. Szaúd-Arábia bukaresti nagykövetségének egyik munkatársa lapunk érdeklődésére szintén sajnálkozását fejezte ki a Dániában kirobbant botrány „romániai leágazódása” miatt, és felhívta a figyelmet arra, hogy országa tiltakozásképp visszahívta dániai nagykövetét, a koppenhágai kormánytól pedig nyilvános bocsánatkérést követelt. A diplomata nem kívánt válaszolni ama kérdésünkre, hogy országa esetleg Bukaresttel szemben tervez-e hasonló lépéseket. Niculescu Tóni, a román külügyminisztérium államtitkára tegnap lapunknak elmondta: tudomása szerint Romániát még sem kül-, sem belföldön nem fenyegették meg a karikatúrák közléséért, ugyanakkor szerinte a rajzokat átvevő lapok nem szolgálják a sajtószabadság, de még a szolidaritás ügyét sem. „Ráadásul ez a kényes ügy púpként nehezedik az európai döntéshozók hátán, éppen most, amikor Brüsszel rendkívül nagy kihívás elé néz a palesztin válság kezelésében. Európának egyrészt el kell ismernie, hogy szabad, demokratikus választásokat szerveztek a palesztinok, ugyanakkor párbeszédet kell folytatnia a győztes terrorista, Izrael megsemmisítését célzó Hamász szervezettel” – nyilatkozta a Krónikának Niculescu Tóni. Eközben a Román Sajtóklub felszólította a hazai lapokat: tartózkodjanak a karikatúrák közlésétől, mivel az általános emberi értékeknek elsőbbséget kell élvezniük a rosszul értelmezett sajtószabadsággal szemben. Hasonló álláspontra helyezkedett az Országos Diszkriminációellenes Tanács is az Emberi Jogok Európai Egyezményére hivatkozva.
Az ügynek Magyarországon is vannak visszhangjai, ahol a Népszabadság és Magyar Hírlap közölte a karikatúrákat. Miután Hussein Moussawi libanoni nagykövet a Budapesten akkreditált arab és iszlám nagykövetek tiltakozását fejezte ki a magyar sajtó által átvett karikatúrákkal kapcsolatban, a Külügyminisztérium közölte: a magyar kormány nem azonosul olyan megnyilvánulásokkal, amelyek alkalmasak bármely vallás meggyőződésének megsértésére.

Halálos áldozatok
Közben világszerte további tiltakozásokat váltott ki a karikatúrák közlése és a tüntetéseknek immár halálos áldozatai is vannak. Afganisztánban legalább öt ember életét vesztette, és sokan megsebesültek. Két tüntető a bágrámi amerikai támaszpont közelében vesztette életét, amikor a rendőrség megakadályozta, hogy bejussanak a bázisra, míg hárman Mehtarlám városban haltak meg, amikor a rendőrök tüzet nyitottak a köveket hajigáló tüntetőkre. A kabuli belügyminisztérium szerint a tálibokkal (az ország korábbi uraival) rokonszenvező szélsőségesek kezdeményezték a lövöldözést, és ők heccelték fel a tömeget a rendőrök megtámadására. Szomáliában egy 14 éves fiú vesztette életét, és többen megsebesültek, amikor a bosasói tüntetők a rendfenntartókra támadtak. Radikális muzulmán csoportok Indonéziában is újabb tüntetéseket rendeztek tegnap: Bandungban a rendőrség figyelmeztető lövéseket adott le a tömeg megfékezésére, míg Surabayában a dán konzulátust, majd az amerikai konzulátust dobálták meg kövekkel. Tüntetések voltak a karikatúrák miatt Újdelhiben és Bangkokban is: India fővárosában a rendőrök oszlatták fel a tömeget, míg Thaiföldön a dán nagykövetség előtt égették el a skandináv ország lobogóját. Gázában tegnap ismét feldühödött palesztin tüntetők rohamozták meg az Európai Unió napok óta zárva lévő irodáját, míg Teheránban mintegy 200 ember kövekkel támadt Ausztria teheráni nagykövetségére. A tüntetők betörtek néhány ablakot, és petárdákkal megpróbálták felgyújtani az épületet. A rendőrség a keletkezett kisebb tüzeket eloltotta, és a kődobálókat is megfékezte. A konzulátust valószínűleg azért támadták meg, mert jelenleg ez az ország viseli az Unió soros elnöki tisztségét. Irakban helybéliek rálőttek egy dán katonai őrjáratra, amikor a katonák megpróbáltak segítséget nyújtani közúti balesetet szenvedett helyi gyerekeknek.

Tiltakozás, lemondás
A dühödt tüntetésekre nem maradtak el a reakciók a nyugati és az iszlám világban sem. Az osztrák külügyminisztériumban tiltakozó jegyzéket nyújtottak át tegnap Irán nagykövetének a teheráni osztrák külképviseleteket ért támadás miatt. A tiltakozó jegyzékben teljes nyomatékkal emlékeztettek azokra a kötelezettségekre, amelyek az iráni kormányra hárulnak az 1961-es bécsi konvenció alapján a diplomáciai képviseletek védelmével kapcsolatban. A bécsi külügyminisztérium tájékoztatása szerint Ursula Plassnik, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Ausztria külügyminisztere utasította az osztrák nagykövetségeket, hogy kérjenek megerősített biztonsági intézkedéseket az európaiak és az európai képviseletek számára mindazokban az országokban, ahol feszültség alakult vagy alakulhat ki a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrák nyilvánosságra hozása miatt. Emellett tegnap a bécsi külügyminisztériumba kérették az Iszlám Konferencia Szervezete (IOC) elnökségének képviselőjét is. Az 57 országot tömörítő, szaúd-arábiai székhelyű IOC korábban elítélte az erőszakos megmozdulásokat. Közben Jens Stoltenberg norvég kormányfő kártérítést követel Szíriától, amiért a Mohamed-karikatúrák miatt tüntető több száz fős tömeg a hétvégén megrohamozta és felgyújtotta Norvégia damaszkuszi nagykövetségét, és jelezte, hogy az ENSZ elé viszi az ügyet.
Libanonban, ahol a dán nagykövetséget dúlták fel, lemondott Haszan Szabe belügyminiszter. Fuád Szinjóra libanoni miniszterelnök szerint a rendfenntartó erők őrizetbe vették a zavargások mintegy kétszáz résztvevőjét, akiknek a fele szíriai és palesztin származású.