Fotó: RMDSZ/Facebook
Messze lenne a parlamentbe jutástól az RMDSZ, ha most vasárnap tartanák a választásokat – derül ki az Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Központ (LARICS) által a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) megrendelésére készített legfrissebb, pénteken nyilvánosságra hozott felmérésből.
2023. október 20., 21:182023. október 20., 21:18
A Román Akadémia égisze alatt működő intézet által készített közvélemény-kutatás szerint a legnépszerűbb politikai alakulat továbbra is a kétpárti kormánykoalíció nagyobbik pártja, a Szociáldemokrata párt (PSD), amely a voksok 32 százalékát kapná a biztos pártválasztók körében, míg koalíciós partnere, a felmérést megrendelő PNL 23,9 százalékkal a második.
A harmadik a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 14,7 százalékkal, míg a negyedik a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 14,2 százalékkal. Több párt nem érné el az 5 százalékos parlamenti küszöböt: az AUR-ból kizárt szélsőjobboldali botránypolitikus, Diana Șoșoacă fémjelezte SOS Romániát 4,6 százalékon mérték, a Népi Mozgalom Pártot (PMP) 4-en,
A jelenlegi bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok továbbra is abszolút többséget szereznének, ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, de a szélsőjobb pártok támogatottsága is egyre magasabb – derül ki egy friss felmérésből.
Az európai parlamenti választásokon 31,5 százalék támogatná a PSD-t, a PNL 22,9, az USR 15,2, az AUR 14,6 százalékon áll. A bejutási küszöb alatti pártok közül az SOS Romániát 4,7, a PMP-t 4,4, az RMDSZ-t pedig 3,2 százalékon mérték.
A felmérésben arra is rákérdeztek, hogyan viszonyulnának a válaszadók ahhoz, ha a két koalíciós partner, a PSD és a PNL közös listákat állítana a választásokon.
66,3 százalék mondja azt, hogy önállóan kell nekivágniuk a megmérettetésnek, és csupán 32,3 százalék véli úgy, hogy közös listát kellene állítaniuk.
A romániai polgárok elsöprő többsége szerint Romániában rossz irányba haladnak a dolgok, a legnagyobb támogatottságú párt továbbra is a Szociáldemokrata Párt (PSD), de az intézmények közül a pártokban bíznak a legkevésbé az emberek.
A közös lista elutasítottsága a PSD törzsszavazói között nagyobb: 64,7, százalékuk ellenzi, míg a PNL támogatói körében ez az arány 59,6 százalék. Rákérdeztek a lehetséges államfőjelöltek támogatottságára is, a válaszokból pedig az derül ki, hogy
a NATO főtitkárhelyettesét, a PSD volt elnökét a válaszadók 31,3 százaléka látná szívesen az elnöki székben. A második helyen Victor Ponta volt PSD-s kormányfő áll 28 százalékkal, őt Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség főügyésze, volt romániai korrupcióellenes főügyész követi 25,2 százalékkal.
Mircea Diaconu színészé, volt művelődési miniszteré – akinek a nevét az AUR dobta be a köztudatba lehetséges jelöltként – 19,7, Gabriela Firea volt PSD-s családügyi miniszteré 18,7, Eduard Hellvig volt SRI-igazgatóé – aki a PNL jelöltje lehet – 16,7, Cătălin Drulă USR-elnöké 15,6, George Simion AUR-vezéré 15,5, Diana Șoșoacáé pedig 13,1.
A romániai lakosság jelentős része már nem bízik a pártokban, korruptnak tartja őket, ezért választana inkább egy független, köztiszteletben álló személyt államfőnek.
A felmérést szeptember 11. és 25. között készítették 1003 fős mintán, a hibahatár 3,1 százalék.
Egyébként a hónap elején az INSCOP és a CURS által készített felmérések is a bejutási küszöb alatt mérték az RMDSZ-t, de nem ennyire drasztikusan: előbbi 4,6, utóbbi 4 százalékos támogatottságot jelzett. Az Avangarde felmérés szerint ugyanakkor a szövetség támogatottsága 5 százalékos.
Megjegyzendő egyébként, hogy
a Magyarországgal és a magyarokkal kapcsolatos „elemzéseik” fő jellemvonása a tényszerű helyzetábrázolás helyett rendszerint a magyarellenes hangulatkeltés.
A kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) első helyét semmi sem veszélyeztetné, ha most vasárnap lennének a választások – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató legfrissebb felmérésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly összesen 138 385 alkalommal volt szükség rendőri intézkedésre családon belüli erőszakos cselekmények miatt. Az esetek közül 67 010 városon, 71 335 vidéken történt – számolt be szombaton a román rendőrség.
Ilie Bolojan miniszterelnök szombat reggel Botoșani polgármesterével, Cosmin Andreijel, a megye prefektusával és a megyei tanács elnökével egyeztetett a városvezetés által felvetett problémákról. A kormányfőt ebben a moldvai városban is kifütyülték.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!