Klaus Johannis államfő visszaküldte a parlamentnek megfontolásra pénteken a képviselők és szenátorok speciális nyugdíj-kiegészítéséről szóló törvényt, amelyet június közepén szavazott meg a kétkamarás parlament együttes ülése.
2015. július 11., 10:592015. július 11., 10:59
A jogszabály parlamenti mandátumuk idejével arányos juttatásra jogosítaná fel – a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után – a romániai törvényhozókat, a rendes nyugdíjuk kiegészítéseként.
A pótlék három teljes mandátum, vagyis 12 év parlamenti tevékenység felett már nem növekedne: a legnagyobb parlamenti nyugdíj-kiegészítés így mintegy 4000 lej lehet.
Az államfő a megfontolást kérő levelében „túlzónak és önkényesnek” minősítette az extra nyugdíjat, továbbá azt is kifogásolta, hogy azt a korrupcióért elítélt volt honatyáktól sem tagadnák meg.
Johannis erőltetettnek tartja a törvény indoklásában szereplő párhuzamot, amely a bírák és ügyészek különleges nyugdíjára utal. Szerinte az igazságszolgáltatásban dolgozók egy szakmai testület alkotnak, kiváltságos jogaik pedig egész pályafutásuk nyugdíj-hozzájárulásán alapulnak, míg a törvényhozók szabadon döntenek arról, hogy meghatározott időre vállalják a választóik képviseletével járó megkötöttségeket.
A román parlament 2010-ben, a gazdasági válság miatt törölte el a katonák, rendőrök, titkos ügynökök, pilóták és törvényhozók speciális nyugdíjait: egyedül a bírákét „mentette meg” az alkotmánybíróság. A parlamenti nyugdíj-kiegészítést visszaállító tervezet kezdeményezői között eredetileg kormánypárti és ellenzéki törvényhozók egyaránt voltak, miután azonban a sajtó bírálni kezdte a törvényhozók „önzését és kapzsiságát”, a liberális ellenzék visszavonta aláírásait, és nemmel szavazott.
Romániában a bruttó átlagbér áprilisban kevéssel haladta meg 2500 lejt, az átlagnyugdíj pedig 890 lej volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!