A rendszerváltozás óta eltelt negyed évszázad átmeneti korszaka, az intézményépítés és kísérletezés időszaka után a román demokrácia új korszakába kell lépni – jelentette ki szerdán Klaus Johannis román elnök, miután a választási reformról konzultált a parlamenti pártokkal Bukarestben.
2015. január 29., 12:532015. január 29., 12:53
Az államfő közölte: abban állapodott meg a parlamenti pártokkal, hogy a jövő héten kezdődő tavaszi ülésszak végéig a parlament kidolgozza és megszavazza az új – helyhatósági és parlamenti – választási törvényeket, illetve új párttörvényt és pártfinanszírozási törvényt fogad el.
Johannis nem közölt részleteket arról, sikerült-e az említett jogszabályok elvi kérdéseiben konszenzust kialakítani, csak annyit mondott: úgy fogják „átszabni a rendszert”, hogy növekedjék a polgárok bizalma a demokratikus intézmények iránt.
Vegyes, arányos választási rendszert akar az RMDSZ
Az RMDSZ egyetért azzal, hogy vegyes, az arányosságot tiszteletben tartó választási rendszer legyen, kétkamarás parlamenttel, amelyben 300 képviselő és 100 szenátor van – mondta szerdán Kelemen Hunor, a szövetség elnöke azon találkozó után, amelyre Klaus Johannis államfő hívta a parlamenti pártokat.
Rámutatott: konzultációi azt célozták, hogy egy tartós jogszabályi keret szülessen, amely nemcsak a képviselet legitimitását, hanem hatékonyságát is biztosítja. „Tartós intézményekre, olyan törvényekre van szükség, amelyek túlélik a választási ciklusokat” – magyarázta az elnök.
Kifejtette: fontos elv a részvétel, de nemcsak a külföldön élők számára kell lehetővé tenni, hogy élhessenek választójogukkal. A választási törvények mellett olyan párttörvényre is szükség van, amely a polgárokat a közügyekben való részvételre bátorítja.
Úgy vélekedett, az embereket csak úgy lehet közelebb hozni a politikához, ha átláthatóvá válik a pártok működése, és elszámolnak finanszírozásukkal.
Az elnök szerint a konzultáció során minden párt késznek mutatkozott arra, hogy felgyorsítsák a meggyanúsított képviselők és szenátorok kiadását az igazságszolgáltatásnak. Johannis úgy vélte, semmi akadálya annak, hogy a parlament már a közeljövőben egyszerűsítse az erre vonatkozó szabályozást.
Mint mondta: ez fontos jelzés lehet Brüsszel felé is, miután az Európai Bizottság szerdán közzétett jelentése elmarasztalta a bukaresti parlamentet, amiért – a mentesség feloldásához való hozzájárulás elutasításával vagy annak megtagadásával – akadályozza a korrupcióval gyanúsított politikusok felelősségre vonását.
Romániában 2016 nyarán rendeznek önkormányzati, őszén pedig parlamenti választást: az új választási törvényeket legalább egy évvel a voksolás előtt hatályba akarják léptetni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!