
Románia be tudja fogadni a neki szánt menekülteket, de továbbra is azon az állásponton van, hogy az Európai Bizottság által megszabott kötelező kvóták nem jelentenek megoldást a kialakult helyzetre – jelentette ki szerdán Klaus Johannis államfő.
2015. szeptember 23., 16:282015. szeptember 23., 16:28
2015. szeptember 23., 18:082015. szeptember 23., 18:08
Johannis szerint az uniós belügyminiszterek keddi tanácskozásán – Románia, Magyarország, Csehország és Szlovákia ellenszavazata dacára, illetve Finnország tartózkodása mellett – elfogadott döntés végleges, azt már „sem megerősíteni, sem megváltoztatni\" nem fogja az Európai Unió állam- és kormányfőinek szerda esti rendkívüli értekezlete.
Sajnálatosnak nevezte, hogy egy ilyen döntést többségi szavazattal „erőltettek\" át a tagországokkal való egyeztetés helyett, de hozzátette: Románia végrehajtja a határozat rá vonatkozó részét. Kifejtette: Románia nincs a menekültek befogadása ellen, szolidáris a nehéz helyzetbe került uniós tagállamokkal, de az Európai Tanácsban március óta következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a menekültek szétosztása csak a tagországok önkéntes vállalása alapján történhet.
Ehhez képest az államfő az elmúlt időszakban többször is azt hangoztatta, hogy Románia nem képes az általa felajánlott 1785-ös keretnél nagyobb számban integrálni menedékkérőket. Szerdai sajtóértekezletén megjegyezte: a Romániának szánt menekültek száma valójában nem nagy, tekintettel arra, hogy nem egyszerre fognak érkezni, hanem egy-két év alatt kisebb csoportokban.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) múlt heti ülése után az államfő megerősítette, hogy Románia a kötelező befogadási kvóták ellen fog szavazni az uniós belügyminiszterek tanácskozásán, de figyelmeztetett: a kvótarendszer ellenzői kisebbségben maradhatnak.
Johannis már múlt heti nyilatkozatával megelőlegezte: az EU arra kötelezheti Romániát, hogy az általa felajánlott 1785-ös keretnél nagyobb számban fogadjon be menekülteket. „Ebben az esetben Bukarest uniós alapok felhasználásával tervezi a helyek számának bővítését a meglévő menekültbefogadó-központokban, vagy szélsőséges esetben akár újabbakat is építhet\" – jelezte múlt héten az államfő.
Különben a keddi döntés alapján Olaszországból és Görögországból szétosztandó 66 ezer menekült közül Romániának 2475-öt kell befogadnia, vagyis a korábbi – 40 ezer menekült szétosztását célzó –, szeptember 14-én kiszabott kvótával együtt Bukarestnek 4837 menedékkérőről kell gondoskodnia.
Közben Victor Ponta szerint az EU állam- és kormányfői szerda esti rendkívüli ülésükön még felülbírálhatják a belügyminiszterek keddi döntését a menekültek kötelező kvóták alapján megvalósítandó elosztásáról. A kormányfő egy kedd esti televíziós műsorban azzal hárította el az állásfoglalást a Romániára nézve is kötelező érvényű döntést illetően, hogy az még változhat. Kifejezte reményét, hogy szerdán „egyes dolgokról még lehet tárgyalni\" az Európai Tanácsban, mert a „legfontosabb döntéseket\" ott hozzák.
A műsorvezető kérdésére, hogy van-e Romániának pénze a tervezettnél több menekült befogadására, Ponta kifejtette, ez nem pénzkérdés, hanem logisztikai és beilleszkedési probléma. „Nem azért fogadjuk ezeket az embereket, hogy bezárjuk őket valahova: meg kell próbálnunk normális életet biztosítani számukra, amíg visszatérhetnek a hazájukba, de ebben nincs olyan tapasztalatunk, mint Amerikának vagy Franciaországnak\" – magyarázta aggályait a miniszterelnök.
Ponta szerdán már arról beszélt: Johannis hiába megy Brüsszelbe, hiszen amiről ott döntés születik, az a kormány hatáskörébe tartozik. Fenntartotta korábbi véleményét, miszerint Romániát a miniszterelnöknek kellene képviselnie az Európai Tanács ülésein. Válasul Johannis leszögezte: „ez a miniszterelnök\" sohasem fogja Romániát képviselni az uniós testületben.
Van, aki keményebben fogalmaz: Traian Băsescu volt államfő szerint a hétezer migráns csak a kezdet, sokkal többet kell majd befogadni, és úgy fogalmazott: ez Európa iszlamizálódásának a kezdete. Úgy vélekedett, Románia két hibát is elkövetett: először, amikor még tavasszal elfogadta a kvótarendszert, másodszor pedig most, amiokor Gabriel Oprea belügyminiszter nem parlamenti felhatalmazással utazott Brüsszelbe.
Miközben a diákok házi feladatot íratnak vele, nyelveket tanulnak és vizsgákra készülnek, a pedagógusok óravázlatok, tesztek és értékelések összeállítására használják a mesterséges intelligenciát.
Tankönyvek nélkül kezdik a kilencedikes diákok a középiskolát hétfőn Romániában. Az oktatási miniszter elektronikus változatokkal „vigasztalja őket”, miközben arról is beszélt, mely tantárgyak esetében a legerőteljesebb a pedagógushiány.
Több száz ember várta szombaton Călin Georgescu volt államfőjelöltet a Vaslui megyei Codăești település élelmiszerpiacán.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombatra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia nagy részére. A Bánságban, Körös-közben és Nyugat-Erdélyben viharos lesz az időjárás.
Hivatalosan hatályba lépett a Románia és az Amerikai Egyesült Államok közötti szociális biztonságról szóló egyezmény – jelentette be pénteken az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége.
Csaknem 2,9 millió diák és óvodás kezdi meg hétfőn a 2026–2027-es tanévet az oktatási minisztérium által jóváhagyott tanév rendje szerint.
Robbanóanyagot tartalmazó dróndarabot ártalmatlanítottak pénteken a haditengerészet tűzszerészei a dunai Sulina-ág bejáratától mintegy öt tengeri mérföldre keletre – közölte a védelmi minisztérium.
Bíróság elé állította pénteken Andrew és Tristan Tate-et a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) többek között gyerekkereskedelem, pénzmosás, kiskorú sérelmére elkövetett szexuális cselekmény és tanúbefolyásolás miatt.
Alexandru Rogobete, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezető politikusa olyan parlamenti többséget szeretne, amelyben a PSD mellett az RMDSZ is ott van.
Parázs vitát váltott ki az e-SănătateaMea (e-Egészségem) nevű új romániai egészségügyi portál szeptember 1-jei indulása, különösen a családorvosok körében.
szóljon hozzá!