
Románia be tudja fogadni a neki szánt menekülteket, de továbbra is azon az állásponton van, hogy az Európai Bizottság által megszabott kötelező kvóták nem jelentenek megoldást a kialakult helyzetre – jelentette ki szerdán Klaus Johannis államfő.
2015. szeptember 23., 16:282015. szeptember 23., 16:28
2015. szeptember 23., 18:082015. szeptember 23., 18:08
Johannis szerint az uniós belügyminiszterek keddi tanácskozásán – Románia, Magyarország, Csehország és Szlovákia ellenszavazata dacára, illetve Finnország tartózkodása mellett – elfogadott döntés végleges, azt már „sem megerősíteni, sem megváltoztatni\" nem fogja az Európai Unió állam- és kormányfőinek szerda esti rendkívüli értekezlete.
Sajnálatosnak nevezte, hogy egy ilyen döntést többségi szavazattal „erőltettek\" át a tagországokkal való egyeztetés helyett, de hozzátette: Románia végrehajtja a határozat rá vonatkozó részét. Kifejtette: Románia nincs a menekültek befogadása ellen, szolidáris a nehéz helyzetbe került uniós tagállamokkal, de az Európai Tanácsban március óta következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a menekültek szétosztása csak a tagországok önkéntes vállalása alapján történhet.
Ehhez képest az államfő az elmúlt időszakban többször is azt hangoztatta, hogy Románia nem képes az általa felajánlott 1785-ös keretnél nagyobb számban integrálni menedékkérőket. Szerdai sajtóértekezletén megjegyezte: a Romániának szánt menekültek száma valójában nem nagy, tekintettel arra, hogy nem egyszerre fognak érkezni, hanem egy-két év alatt kisebb csoportokban.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) múlt heti ülése után az államfő megerősítette, hogy Románia a kötelező befogadási kvóták ellen fog szavazni az uniós belügyminiszterek tanácskozásán, de figyelmeztetett: a kvótarendszer ellenzői kisebbségben maradhatnak.
Johannis már múlt heti nyilatkozatával megelőlegezte: az EU arra kötelezheti Romániát, hogy az általa felajánlott 1785-ös keretnél nagyobb számban fogadjon be menekülteket. „Ebben az esetben Bukarest uniós alapok felhasználásával tervezi a helyek számának bővítését a meglévő menekültbefogadó-központokban, vagy szélsőséges esetben akár újabbakat is építhet\" – jelezte múlt héten az államfő.
Különben a keddi döntés alapján Olaszországból és Görögországból szétosztandó 66 ezer menekült közül Romániának 2475-öt kell befogadnia, vagyis a korábbi – 40 ezer menekült szétosztását célzó –, szeptember 14-én kiszabott kvótával együtt Bukarestnek 4837 menedékkérőről kell gondoskodnia.
Közben Victor Ponta szerint az EU állam- és kormányfői szerda esti rendkívüli ülésükön még felülbírálhatják a belügyminiszterek keddi döntését a menekültek kötelező kvóták alapján megvalósítandó elosztásáról. A kormányfő egy kedd esti televíziós műsorban azzal hárította el az állásfoglalást a Romániára nézve is kötelező érvényű döntést illetően, hogy az még változhat. Kifejezte reményét, hogy szerdán „egyes dolgokról még lehet tárgyalni\" az Európai Tanácsban, mert a „legfontosabb döntéseket\" ott hozzák.
A műsorvezető kérdésére, hogy van-e Romániának pénze a tervezettnél több menekült befogadására, Ponta kifejtette, ez nem pénzkérdés, hanem logisztikai és beilleszkedési probléma. „Nem azért fogadjuk ezeket az embereket, hogy bezárjuk őket valahova: meg kell próbálnunk normális életet biztosítani számukra, amíg visszatérhetnek a hazájukba, de ebben nincs olyan tapasztalatunk, mint Amerikának vagy Franciaországnak\" – magyarázta aggályait a miniszterelnök.
Ponta szerdán már arról beszélt: Johannis hiába megy Brüsszelbe, hiszen amiről ott döntés születik, az a kormány hatáskörébe tartozik. Fenntartotta korábbi véleményét, miszerint Romániát a miniszterelnöknek kellene képviselnie az Európai Tanács ülésein. Válasul Johannis leszögezte: „ez a miniszterelnök\" sohasem fogja Romániát képviselni az uniós testületben.
Van, aki keményebben fogalmaz: Traian Băsescu volt államfő szerint a hétezer migráns csak a kezdet, sokkal többet kell majd befogadni, és úgy fogalmazott: ez Európa iszlamizálódásának a kezdete. Úgy vélekedett, Románia két hibát is elkövetett: először, amikor még tavasszal elfogadta a kvótarendszert, másodszor pedig most, amiokor Gabriel Oprea belügyminiszter nem parlamenti felhatalmazással utazott Brüsszelbe.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Nincs veszélyben a bérek és nyugdíjak kifizetése, és jelenleg nem áll fenn annak a kockázata, hogy az állam ne tudná teljesíteni ezeket a kötelezettségeit – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
szóljon hozzá!