Johannis meggondolta: „nem sok” az a több ezer menekült

Johannis szerint az uniós belügyminiszterek keddi tanácskozásán – Románia, Magyarország, Csehország és Szlovákia ellenszavazata dacára, illetve Finnország tartózkodása mellett – elfogadott döntés végleges, azt már „sem megerősíteni, sem megváltoztatni\" nem fogja az Európai Unió állam- és kormányfőinek szerda esti rendkívüli értekezlete.

Sajnálatosnak nevezte, hogy egy ilyen döntést többségi szavazattal „erőltettek\" át a tagországokkal való egyeztetés helyett, de hozzátette: Románia végrehajtja a határozat rá vonatkozó részét. Kifejtette: Románia nincs a menekültek befogadása ellen, szolidáris a nehéz helyzetbe került uniós tagállamokkal, de az Európai Tanácsban március óta következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a menekültek szétosztása csak a tagországok önkéntes vállalása alapján történhet.

Ehhez képest az államfő az elmúlt időszakban többször is azt hangoztatta, hogy Románia nem képes az általa felajánlott 1785-ös keretnél nagyobb számban integrálni menedékkérőket. Szerdai sajtóértekezletén megjegyezte: a Romániának szánt menekültek száma valójában nem nagy, tekintettel arra, hogy nem egyszerre fognak érkezni, hanem egy-két év alatt kisebb csoportokban.

A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) múlt heti ülése után az államfő megerősítette, hogy Románia a kötelező befogadási kvóták ellen fog szavazni az uniós belügyminiszterek tanácskozásán, de figyelmeztetett: a kvótarendszer ellenzői kisebbségben maradhatnak.

Johannis már múlt heti nyilatkozatával megelőlegezte: az EU arra kötelezheti Romániát, hogy az általa felajánlott 1785-ös keretnél nagyobb számban fogadjon be menekülteket. „Ebben az esetben Bukarest uniós alapok felhasználásával tervezi a helyek számának bővítését a meglévő menekültbefogadó-központokban, vagy szélsőséges esetben akár újabbakat is építhet\" – jelezte múlt héten az államfő.

Különben a keddi döntés alapján Olaszországból és Görögországból szétosztandó 66 ezer menekült közül Romániának 2475-öt kell befogadnia, vagyis a korábbi – 40 ezer menekült szétosztását célzó –, szeptember 14-én kiszabott kvótával együtt Bukarestnek 4837 menedékkérőről kell gondoskodnia.

Közben Victor Ponta szerint az EU állam- és kormányfői szerda esti rendkívüli ülésükön még felülbírálhatják a belügyminiszterek keddi döntését a menekültek kötelező kvóták alapján megvalósítandó elosztásáról. A kormányfő egy kedd esti televíziós műsorban azzal hárította el az állásfoglalást a Romániára nézve is kötelező érvényű döntést illetően, hogy az még változhat. Kifejezte reményét, hogy szerdán „egyes dolgokról még lehet tárgyalni\" az Európai Tanácsban, mert a „legfontosabb döntéseket\" ott hozzák.

A műsorvezető kérdésére, hogy van-e Romániának pénze a tervezettnél több menekült befogadására, Ponta kifejtette, ez nem pénzkérdés, hanem logisztikai és beilleszkedési probléma. „Nem azért fogadjuk ezeket az embereket, hogy bezárjuk őket valahova: meg kell próbálnunk normális életet biztosítani számukra, amíg visszatérhetnek a hazájukba, de ebben nincs olyan tapasztalatunk, mint Amerikának vagy Franciaországnak\" – magyarázta aggályait a miniszterelnök.

Ponta szerdán már arról beszélt: Johannis hiába megy Brüsszelbe, hiszen amiről ott döntés születik, az a kormány hatáskörébe tartozik. Fenntartotta korábbi véleményét, miszerint Romániát a miniszterelnöknek kellene képviselnie az Európai Tanács ülésein. Válasul Johannis leszögezte: „ez a miniszterelnök\" sohasem fogja Romániát képviselni az uniós testületben.

Van, aki keményebben fogalmaz: Traian Băsescu volt államfő szerint a hétezer migráns csak a kezdet, sokkal többet kell majd befogadni, és úgy fogalmazott: ez Európa iszlamizálódásának a kezdete. Úgy vélekedett, Románia két hibát is elkövetett: először, amikor még tavasszal elfogadta a kvótarendszert, másodszor pedig most, amiokor Gabriel Oprea belügyminiszter nem parlamenti felhatalmazással utazott Brüsszelbe.