
Földcsuszamlásszerű változásokat eredményezett a politikusok bizalmi indexében és a lakosság pártpreferenciáiban Klaus Johannis, a jobbközép pártok államfőjelöltjének meglepetésszerű győzelme a novemberi államfőválasztáson.
2014. december 09., 17:102014. december 09., 17:10
Az INSCOP közvélemény-kutató által az Adevărul megrendelésére készült legfrissebb, decemberi felmérés szerint Johannis a népszerűségi listát évek óta vezető Mugur Isărescu jegybanki elnököt letaszítva a trónról azonnal a bizalmi lista élére ugrott, a pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) alkotta szövetség pedig, amely a PNL égisze alatt egyesült is, élre ugrott a népszerűségi listán.
Az INSCOP szerint Johannisban a megkérdezettek 60 százaléka bízik, míg ez az arány októberben még csupán 35,2 százalékos volt.
Mugur Isărescu a második a listán, 45,7 százalékos bizalmi indexszel – azonban ez is nagyobb az egy hónappal korábbi 42,6 százaléknál. A harmadik Victor Ponta miniszterelnök, az államfőválasztás nagy vesztese, akinek a bizalmi indexe már csupán 26,1 százalékos az októberi 38,7-hez képest. A felmérés azt mutatja, hogy a többi jobbközép politikus bizalmi indexe is enyhén növekedett, miközben a baloldaliaké csökkent.
A PNL-PDL pártszövetség mintegy tízszázalékos népszerűség-növekedést könyvelhet el, és ezzel élre állt a pártok népszerűségi versenyében. Míg októberben a megkérdezettek 31,8 százaléka szavazott volna rá, ez az arány most 41,7 százalék. Az eddig éllovas Szociáldemokrata Párt–Románia Fejlődéséért Országos Szövetség–Konzervatív Párt (PSD-UNPR-PC) baloldali szövetség viszont az októberi 41,9 százalék helyett most csupán a megkérdezettek 38,8 százalékának a voksát kapná meg.
A harmadik helyezett a leköszönő államfőhöz, Traian Băsescuhoz közel álló Népi Mozgalom Párt (PMP), amely 5,6 százalékot szerezne a választásokon. A negyedik az RMDSZ 5,1 százalékkal, a többi párt pedig nem lépné át az 5 százalékos parlamenti küszöböt.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
szóljon hozzá!