Johannis: a német kisebbség mindig lojális volt a román államhoz

Az államfő – aki maga is a német kisebbség soraiból származik – Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel közösen vett részt A romániai német kisebbség – Múlt és jelen az egyesült Európában címmel megrendezett kiállítás megnyitóján.

Johannis a világ etnikai indíttatású konfliktusainak fényében példásnak és követendőnek nevezte a romániai együttélési modellt. Kifejtette: rövidebb, „múló ideológiai” különbségektől eltekintve a románok és az országban élő németek viszonyát „kölcsönös tisztelet és harmónia” jellemezte.

„A német közösség hálás a román népnek és hatóságoknak azért, hogy a kommunista diktatúra bukása óta eltelt 25 évben jelentős támogatást kapott identitása megőrzéséhez, a polgártársai részéről pedig nyitottság és szimpátia övezte. A német kisebbség intézményei – óvodák, iskolák, színházak, sajtó, kulturális egyesületek és idősotthonok – nem léteznének ma a román közigazgatás országos és helyi szerveinek nagylelkű támogatása nélkül” – jelentette ki Johannis.

Hozzátette: a romániai németek az ország történelmének és identitásának szerves részét képezik, kulturális örökségük a sokszínű romániai kultúra részét képezi és mindenki azt szeretné, hogy ez a jövőben is így legyen.

A két világháború között még 800 ezer német élt Romániában. A háború és a szovjet deportálások nyomán a közösség létszáma megfeleződött, majd a Ceaușescu-diktatúra – a Német Szövetségi Köztársaság által kifizetett – „fejpénzért” adott kivándorlási engedélyt további kétszázezer romániai németnek. A kommunizmus bukása után a kivándorlás folytatódott: a 2011-es népszámláláson 27 ezer lakos vallotta magát németnek Romániában.

A német diplomácia vezetője bukaresti hivatalos tárgyalásait követően a Romániai Németek Demokrata Fóruma fennállásának negyed évszázados jubileumi ünnepségére érkezett az erdélyi szász építészet sok évszázados nyomait őrző Nagyszebenbe.

Kínos román baki 

Steinmeier romániai látogatását egyébként egy kínos diplomáciai baki is beárnyékolta: a román külügyminiszter egy olyan – a 135 éves diplomáciai kapcsolatokra visszatekintő – emlékkiadványt adott át neki, amelynek borítóján Németország helyett Franciaország körvonalai jelennek meg a német nemzeti színekkel.

Az Agerpres hírügynökség által egyetlen példányban készített emlékkiadvány „műszaki hibájáért” a román külügyminisztérium elnézést kért Steinmeiertől.

Steinmeier: a román vendégmunkások jól beilleszkedtek a német társadalomba

Frank-Walter Steinmeier korábban Bukarestben arról is beszélt, hogy a románok a legjobban beilleszkedett külföldi vendégmunkások közé tartoznak, és Németország is profitál abból, hogy sok román dolgozik vagy tanul az országban. 

A német diplomácia vezetője megjegyezte: ezt egy közelmúltban megjelent tanulmányra alapozva állíthatja, amely rácáfolt azokra az előítéleteken alapuló híradásokra, amelyek rossz fényben tűntették fel a Németországban élő mintegy 350 ezer fős román közösséget.

Az Aurescuval tartott közös sajtóértekezletén Steinmeier rámutatott: másfelől Romániában egy olyan, 900 éves múltra visszatekintő német közösség él, amelynél a „nemzetiség békésen nyilvánul meg, úgy, ahogy más európai régiók esetében is kívánatos lenne”.

Aurescu is azt hangsúlyozta: a romániai német kisebbség fontos összekötő elem a két ország kulturális és gazdasági kapcsolataiban, amely nagyban hozzájárul Románia megítélésének javításához, a német–román gazdasági kapcsolatok bővítéséhez.

A két miniszter egyetértett abban, hogy bátorítani kell a német befektetők Románia iránti érdeklődését: ez – húszezer német tőkéjű vállalattal és évi 20 milliárd eurós kereskedelmi forgalommal – Románia első számú gazdasági partnerévé tette Németországot.

Arra az újságírói kérdésre, hogy az ukrán válság veszélyezteti-e Románia és Bulgária felvételét a schengeni térségbe, Steinmeier azt monda: sok mindent megváltoztatott a válság, de a schengeni csatlakozás feltételeit nem. A román és bolgár csatlakozás dátumáról nem bocsátkozott jóslatokba, de úgy vélte: „meg kell találni a továbblépés módját\", miután Brüsszel kedvező változásokról számolt be a két országról kiadott legutóbbi igazságügyi országjelentésében.

Románia schengeni csatlakozásának halogatásáról Aurescu megjegyezte: Románia gyakorlatilag már most is úgy őrzi határait, mintha tagja lenne a belső határellenőrzés nélküli övezetnek, és eredményesen védi az európai térséget az illegális migrációval és más veszélyekkel szemben. Steinmeier Bukaresben Klaus Johannisszal és Victor Ponta miniszterelnökkel is találkozott.