Ez az első eset a másfél évvel ezelőtt létrehozott, a politikusok és köztisztviselők vagyongyarapodását ellenőrző intézmény működése történetében, hogy ilyen intézkedést kezdeményez egy vizsgált személy ellen. Az ANI amiatt javasolja a 2000–2004 között a Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben szenátori mandátumot betöltött Şerban Brădişteanu négymillió eurós vagyonának elkobzását, mert az eddigi vizsgálatok szerint a sebészorvos megközelítőleg ekkora összegben fogadott el csúszópénzt két külföldi magáncégtől. Brădişteanu korrupciógyanús ügye egészen 2001-ig nyúlik viszsza, amikor az orvos-politikus irányította azt a felügyelőbizottságot, amelynek hatáskörébe tartozott az Igazságügyi Minisztérium által rendezett, a romániai börtönkórházak korszerű orvosi műszerekkel való felszerelését célzó versenytárgyalás lebonyolítása. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) – amely tavaly csúszópénz elfogadása és befolyással való üzérkedés alapos gyanújával vádat emelt ellene – nyomozati anyaga szerint Brădişteanu 3,5 millió eurót és félmillió dollár kenőpénzt kapott a svájci MED AG és az osztrák Biomedica GmbH cégektől, és ennek fejében bizottsági elnöki minőségét latba vetve, a versenytárgyalás feltételeit megváltoztatva hozzásegítette a két társaságot az összesen 26 millió euró értékű egészségügyi beruházás megnyeréséhez. Şerban Brădişteanu a külföldön létesített off-shore cégeinek bankszámláira befolyt összegeket többnyire luxusnyaralásokra és méregdrága ékszerekre költötte. Az ANI egyébként a bukaresti fellebbviteli bírósághoz beterjesztett jelentésében javaslatot tett a külföldi cégekkel kötött szerződés felbontására is.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.