Augustin Lazăr legfőbb ügyész bocsánatot kért az ügyben folyó nyomozás elhúzódása miatt
Beterjesztette a bukaresti főügyészség katonai osztálya a vádemelést az 1989-es forradalom ügyében a legfelsőbb bíróságon – jelentett be hétfőn Augustin Lazăr legfőbb ügyész, aki egyúttal megkövette a román társadalmat, hogy harminc évet kellett várni erre a lépésre. Ion Iliescu volt államfőt és két feltételezett bűntársát emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekkel vádolják.
2019. április 08., 11:262019. április 08., 11:26
2019. november 22., 11:042019. november 22., 11:04
A főügyész a román katonai igazságszolgáltatás szempontjából rendkívüli momentumnak nevezte a vádemelést, amit egyik alapvető prioritásának tekintett a vádhatóság. Augustin Lazăr közölte, a forradalom-dosszié 3 330 kötetre rúg, ebből 2030-at 2016. június 13-a után állítottak össze.
A főügyész az általa vezetett intézmény nevében bocsánatot kért azért, hogy a vádhatóság „túlzottan hosszú ideig”, harminc évig elnyújtotta a bűnvádi nyomozást a forradalom-dossziéban. Ion Iliescu volt államfőt és két, még életben lévő feltételezett bűntársát 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezésével vádolják. Az ügyészek szerint 1989 decemberében, Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor elűzése után az állam politikai és katonai vezetését az Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) ragadta magához, amely hatalmának legitimálása érdekében, rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket.
Voiculescu abszurditásnak tekinti a vádemelést
Abszurditásnak nevezte a forradalom-dossziét az emberiesség elleni bűncselekménnyel megvádolt Gelu Voican Voiculescu, a Nemzeti Megmentési Front (FSN) vezetőtanácsának egykori tagja, aki szerint „egy forradalmat nem lehet vád alá helyezni”, és szerinte semmiféle dokumentum nem igazolja, hogy a FSN vezető testületének tagjai 862 személy halálát okozták volna. Gelu Voican Voiculescu hétfőn az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, várható volt a vádemelés az 1989-es forradalom ügyében, ugyanakkor kifogásolta, hogy Augustin Lazăr legfőbb ügyész tette meg a bejelentést, neki ugyanis szerinte „nincs jogalapja megjelenni a nyilvánosság előtt”. „A dosszié önmagában egy abszurditás, mert egy forradalmat nem lehet vád alá helyezni. Egy forradalom megszakítja a folytonosságot, törést okoz a társadalom életében, agresszív és az előző jogrend fogalmai szerint merőben törvénytelen esemény. Azzal vádolnak minket, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának (CFSN) tagjait, akik 1989. december 22-én átvettük a hatalmat, hogy 862 személy haláláért vagyunk felelősek. Csak azt felejtik el, hogy a halottaknak ez a száma 1989. december 25-éig gyűlt fel, amíg be nem jelentették a Ceauşescu házaspár kivégzését. Mi elméletileg hatalmon voltunk, de gyakorlatilag nem éltünk a hatalmunkkal december 22-ét követően, csak december 27-én kristályosodtak ki a dolgok, akkor nevezték ki a kormányt, az állami struktúrákat és így tovább” – nyilatkozta az 1989-es Romániai Decemberi Forradalom Intézetének (IRRD) igazgatói tisztségét betöltő Voican Voiculescu. A volt kormányfőhelyettes hozzátette, semmiféle dokumentum nem támasztja alá, hogy 862 ember parancs következtében halt meg, ahogy az a forradalom-dosszié egyik vádpontjában szerepel. „A CFSN tagjainak semmiféle érdeke nem volt emberek halálát okozni, főleg, hogy az áldozatok a bajtársaik voltak. Haláluk az események ellenőrizhetetlen sodrásának eredményeképpen következett be” – jelentette ki az Agerpresnek a volt kormányfőhelyettes.
A bukaresti legfőbb ügyészség 2018 decemberében indította be a bűnvádi eljárást a volt államelnök ellen az 1989-es forradalom ügyében, a 88 éves politikust és három másik személyt emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekkel gyanúsították meg. A harminc évvel ezelőtt a Nemzeti Megmentési Front (FSN) elnöki tisztségét betöltő Iliescuhoz hasonlóan bűnvádi eljárás indult Gelu Voican Voiculescu, a FSN vezetőtanácsának tagja, egykori miniszterelnök-helyettes, Iosif Rus tartalékos vezérezredes, a román légierő egykori parancsnoka és Emil (Cico) Dumitrescu, a FSN volt tagja ellen is. Közülük most csak Dumitrescu ellen nem emelt vádat az ügyészség.
Klaus Johannis államfő tavaly áprilisban engedélyezte a bűnvádi eljárás beindítását Ion Iliescu volt elnök és Petre Roman egykori miniszterelnök ellen a három évtizeddel ezelőtti rendszerváltó események ügyében, eleget téve Augustin Lazăr legfőbb ügyész kérésének. A főügyészség katonai részlege 2016 novemberében kezdte el újból vizsgálni az 1989-es forradalom aktáit emberiesség ellen elkövetett bűncselekmény gyanújával, azt követően, hogy a forradalmárokat tömörítő December 21. Egyesület több tagja pert nyert a román állam ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), amiért Románia nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek és a halálos áldozatok hozzátartozóinak.
Ion Iliescut és társai – akiket többször kihallgattak a bukaresti közvádlók – ügyében az előzetes vizsgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy az 1989-es forradalom napjaiban, amikor a felkelők utcára vonultak Nicolae Ceaușescu volt kommunista diktátor ellen tüntetve, nem keletkezett hatalmi űr azt követően sem, hogy a diktátor és felesége elmenekült, hanem már december 22-én az esti óráktól egy irányított katonai diverzió zajlott, és emiatt vesztette életét csaknem ezer ember és sérültek meg sokan. Iliescu, Roman és Voiculescu a hatalmat akkor átvevő Nemzeti Megmentési Front (FSN) tagjai, vezetői voltak. A katonai ügyészség szerint a FSN már december 22-én estétől ténylegesen gyakorolta a végrehajtói és a törvényhozói hatalmat, és az akkori politikai és katonai vezetés hatalmának megőrzése érdekében hozta azokat az intézkedéseket, amelyek sok ember halálához, testi és lelki sérüléséhez vezettek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás