2011. január 31., 12:512011. január 31., 12:51
Az RMDSZ által kidolgozott és 2005-ben benyújtott kisebbségi törvényt a szenátus annak idején elvetette, ugyanakkor tovább került a képviselőházba, amely döntéshozó kamarának számít ebben a témában. A törvény 2007-ben az alsóházban is elakadt, jórészt a jelenleg az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) honatyáinak obstrukciója miatt. A törvény elfogadását akkor hevesen ellenző párt képviselői ugyanis sorozatosan távol maradtak a bizottsági ülésektől, így a szaktestületek határozatképtelensége miatt a jogszabály megvitatása nem haladt előre.
Kelemen Hunor művelődési miniszter, az RMDSZ elnöki tisztségének elnyerésére a legesélyesebbnek tartott jelölt szombaton Besztercén leszögezte: a szövetség számára az idei legfőbb prioritás a kisebbségi törvény elfogadása, valamint a fejlesztési régiók átrajzolása olyan formában, hogy a székelyföldi és a partiumi megyék is azonos régióba kerüljenek, így azok a hagyományos tájegységeket is tükrözzék.
A kisebbségi törvény egyébként már korábban is szerepelt a kormány prioritáslistáján. Emil Boc miniszterelnök tavaly februárban a képviselőház plénumában felszólalva a jogszabály mielőbbi elfogadására buzdította a honatyákat, mondván, hogy az elengedhetetlen egy demokratikus társadalomban. A kormányfő akkor azt mondta: a törvényt legkésőbb 2010 június végéig el kell fogadni a parlamentben. Az azóta eltelt egy évben semmiféle előrelépés nem történt a jogszabály ügyében.
A törvénytervezet fontos eleme, hogy államalkotó tényezőnek ismeri el a nemzeti kisebbségeket, és szavatolja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kinyilvánításához való jogát.
Az egyik leglényegesebb pont szerint a jogszabály szavatolná a kulturális autonómiát, lehetővé téve, hogy a különböző nemzetiségek Kulturális Autonómiatanácsokat hozzanak létre, amelyek közvetítésével döntési jogkörhöz jutnának a kulturális, nyelvi és vallási identitást érintő kérdésekben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Látogatottsági adatok