Bíróság elé áll. Ion Iliescu ellen ismét vádat emeltek a számos ember halálához vezető bányászjárás miatt
Fotó: Cristian Nistor/Agerpres
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
2025. április 02., 09:592025. április 02., 09:59
2025. április 02., 14:532025. április 02., 14:53
Iliescu mellett a vádlottak padjára kerül Petre Roman volt miniszterelnök, Gelu-Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettes, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója, Virgil Măgureanu, Miron Cozma egykori bányászvezér, valamint Adrian Sârbu volt miniszterelnöki tanácsadó, illetve Vasile Dobrinoiu és Peter Petre tartalékos tábornokok ellen is. A vádlottak korábban tagadták bűnösségüket.
Ion Iliescu ellen már 2017-ben vádat emeltek az ügyészek emberiesség elleni bűncselekmények miatt, és akkor bíróság elé állították Petre Romant és Virgil Măgureanut is.
Büntetőeljárást indított a legfőbb ügyészség Miron Cozma egykori bányászvezér és Adrian Sârbu, az akkori ideiglenes kormány miniszterelnökének volt tanácsadója ellen emberiesség elleni bűncselekmények miatt az 1990-es bányászjárás ügyében.
A bírák akkor az ügyészek által korábban összegyűjtött valamennyi bizonyítékot semmisnek nyilvánítottak, és megállapították, hogy törvénytelen volt a vádirat. A katonai ügyészek szerint 1990 júniusában a román állam több döntéshozója – köztük Petre Roman és Gelu-Voican Voiculescu –, valamint hozzájuk közel álló vagy őket támogató személyek – köztük Virgil Măgureanu vagy Adrian Sârbu –
Az ügyészség felidézte, hogy 1990. április 22-étől június 13-ig több héten át tartó tüntetés zajlott a bukaresti Egyetem téren. A tüntetők többek között azt követelték az 1989-es forradalom utáni új hatalomtól, hogy szakítson a kommunista rendszerrel és a pártaktivista múltú személyekkel, illetve szabadítsa fel a politikai befolyástól a közszolgálati televíziót. Válaszul Petre Roman, Gelu-Voican Voiculescu, Virgil Măgureanu és a Nemzeti Megmentési Front más vezetői támadták nyilatkozataikban az Egyetem téri tüntetőket.
Megnyilvánulásaik az ügyészek szerint valójában ürügyként szolgáltak a demonstráció részvevői, elsősorban a véleményformálók, egyetemi hallgatók és értelmiségiek elleni megtorló akciókra.
– olvasható a közleményben. Az ügyészek szerint az állam több vezetője – Petre Roman, Gelu-Voican Voiculescu, Virgil Măgureanu, Adrian Sârbu – bizonyítottan egy „politikai, adminisztratív, katonai és polgári” jellegű bűnözői csoportot hoztak létre.
Beidézték péntekre a legfőbb ügyészség bukaresti székhelyére Miron Cozma egykori bányászvezért, a Zsil-völgyi bányászok volt szakszervezeti vezetőjét, valamint Adrian Sârbut, Petre Roman exkormányfő volt miniszterelnöki tanácsadóját.
Ebben számos személy vett részt, akik különböző módon járultak hozzá a megtorlásokhoz. A bűncselekményeket fizikailag végrehajtó személyek alacsonyabb szinten álltak a csoport hierarchiájában, de kigondolásukért és megszervezésükért a román állam akkori politikai vezetői feleltek – állítják az ügyészek. A vádhatóság szerint 1990. június 13-án az állam akkori döntéshozói megtorló akciót indítottak a bukaresti Egyetem téren tüntetőkkel szemben.
Ebben törvénysértő módon részt vettek részt a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a SRI erői, valamint több mint tízezer bányász és más munkás az ország több pontjáról. A megtorló intézkedések az ügyészek szerint „széles körű és szisztematikus támadás formájában valósultak meg”, amelynek során: négy személyt halálos lövés ért; két személyt megerőszakoltak; 1315 személy megsérült; 1214 személyt politikai okokból jogtalanul megfosztottak a személyi szabadságától.
– idézte fel közleményében az ügyészség.
Emberiesség elleni bűncselekmények elkövetése miatt újfent büntetőeljárás elindítását rendelte el szerdán a legfőbb ügyészség Ion Iliescu volt államfő és Petre Roman volt miniszterelnök ellen a bányászjárás ügyében.
Az állami hatóságok intézkedéseire adott válaszként a demonstráció részvevői felgyújtották a fővárosi rendőrség, a belügyminisztérium, a Román Televízió és a Román Hírszerző Szolgálat székhelyét. A megtorlások 1990. június 14-én és 15-én az ország több megyéjéből odahívott bányászok és munkások részvételével folytatódtak, akik valóságos „párhuzamos” rendfenntartó erőként léptek fel – részletezte közleményében az ügyészség, felidézve azt is, hogy a
Az ügyészség rámutatott: 2021. június 4-én újraindították a nyomozást a bányászjárás ügyében, és a közleményben ismertetett tényállások és a büntetőjogi besorolásuk kizárólag a frissen szerzett bizonyítékokon alapulnak.
Következetesen tagadja Petre Roman volt miniszterelnök, hogy köze lenne az 1990. nyarán Bukarestben lezajlott, halálos áldozatokat is követelő bányászjáráshoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra sem hajlandó olyan kormányt támogatni, amelynek a Szociáldemokrata Párt (PSD) is része – jelentette ki Siegfried Muresan, a PNL európai parlamenti képviselője.
Cáfolta Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka, hogy részt vett a forradalmárok elleni megtorlásokban 1989 decemberében, illetve a tüntetők elleni fellépésben az 1990-es bukaresti bányászjárás idején.
Több tucatnyian veszítik el tisztségüket a feddhetetlenségi törvény módosítása nyomán – jelentette be az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI):
Egy romániai befektető a chatbot tanácsára elhitte, hogy külföldi brókere már levonta a nyeresége után járó adót, ezért nem vallotta be a jövedelmet.
Nincsenek arra utaló jelek, hogy az ország nyugati, Kárpátokon belüli területein fokozódott volna a drónok által elkövetett légtérsértések kockázata – közölte a román védelmi minisztérium a Krónikával.
Egy év szabadságvesztést szabott ki hétfőn Clotilde Armandra, Bukarest első kerületének volt polgármesterére az első kerületi bíróság, de a büntetés alkalmazását két év próbaidőre elhalasztotta. Az ítélet nem jogerős.
Szeptember közepétől emelkedik a járművezetői engedély, a forgalmi engedély és az ideiglenes forgalomban tartási engedély kiállításának díja Romániában.
Jelentősen eltér, hogy Románia különböző városaiban mennyit fizetnek a fogyasztók a víz- és a csatornahasználatért. A két szolgáltatás együttes köbméterenkénti ára egyes településeken alig haladja meg a 15 lejt, máshol viszont megközelíti a 26 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!