Ismét megtámadta Cioloș a talárosoknál az extra nyugdíjakat

Dacian Cioloș miniszterelnök (képünkön) hétfőn a román közszolgálati rádiónak adott interjúban elmondta, elsősorban azért kérik ki ismét a taláros testület álláspontját, mivel a jogszabály nem nevezi meg, honnan lehet előteremteni a speciális juttatáshoz szükséges költségvetési forrásokat. A kormányfő elmondta, bár a törvény szerint a nyugdíjat a helyi költségvetésekből finanszírozzák, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a helyi és megyei önkormányzatok büdzséjét is a központi költségvetés „táplálja\".

„A speciális nyugdíjak évente 400 millió lejes többletkiadást jelentenének az állami költségvetésnek, mindez veszélybe sodorná a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát\" – közölte Dacian Cioloș. A szakértői kabinet érvelése szerint a helyi választottak extra nyugdíjáról szóló törvény legális keretet biztosítana egy szűk csoport megkülönböztetésének, visszamenőleges hatállyal bír, és nem határozza meg, hány személy esik a hatálya alá.

A Klaus Johannis aláírására váró törvény alapján a polgármesterek és helyetteseik, valamint a megyei tanácselnökök és helyetteseik a tisztségért járó munkabér 26-79 százalékának megfelelő nyugdíj-kiegészítést kapnának mandátumuk időtartamának függvényében, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt. Azok az 1992 után megválasztott vezetők részesülnek nyugdíj-kiegészítésben, akik legalább egy teljes (négyéves) mandátumot töltöttek az önkormányzat élén (a munkabér 26 százalékát). Három teljes mandátum (12 év) felett már nem emelkedik a (79 százalékos) nyugdíjpótlék.

Nem igényelhetik a pótlékot azok, akiket önkormányzati vezetői tisztségük idején elkövetett korrupciós bűncselekményért jogerősen elítéltek, akik pedig más extra nyugdíjat is kaphatnak – például parlamenti mandátumuk után is jogosultak ilyesmire –, választaniuk kell, melyik kedvezményre tartanak igényt.

A kormány előző normakontrollja alapján az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ honatyái által előterjesztett jogszabályt. A taláros testület elsősorban azt kifogásolta, hogy a parlament anélkül vezetett be új költségvetési kiadást, hogy annak forrását meghatározta volna. A törvényhozók egyébként ezúttal úgy kerülték meg a problémát, hogy az extra nyugdíjak kifizetésének terhét az állami költségvetésről az önkormányzatokra hárították.

Dragos Pîslaru munkaügyi miniszter a napokban arra figyelmeztetett, hogy Románia túllépheti az idénre vállalt 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt az önkormányzati vezetők extra nyugdíja miatt.