Fotó: Presidency.ro
Az Európai Unió és az Egyesült Államok partnerségének, illetve a NATO és az EU együttműködésének stratégiai jelentőségéről beszélt az Európai Tanács pénteki ülésén Klaus Iohannis – számolt be az elnöki hivatal.
2022. március 26., 11:202022. március 26., 11:20
A közlemény szerint az államfő beszédében hangsúlyozta: szükségesnek látja az Európai Unió keleti szomszédságában jelentkező kihívások kiemelt kezelését, és amellett érvelt, hogy az európai eszközökben rejlő lehetőségeket teljes mértékben ki kell aknázni Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia ellenálló képességének megerősítése érdekében, mivel
Az elnöki hivatal szerint az uniós állam- és kormányfők egyetértettek abban, hogy javítani kell az EU válságkezelési képességét, hangsúlyozva, hogy ennek érdekében ösztönözni kell a beruházásokat és az innovációt. Az Európai Tanács felkérte az Európai Bizottságot, hogy május közepéig vizsgálja meg, milyen védelmi beruházásokra van szükség, és elemezze az európai védelmi ipari megerősítéséhez szükséges további kezdeményezéseket.
Az EU döntéshozói áttekintették Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójának fejleményeit, az ukrajnai humanitárius helyzetet, az Ukrajnából és a szomszédos országokból érkező menekültek támogatásának módozatait, valamint az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni szankciókat. Felhívták a figyelmet arra, hogy Oroszország súlyosan megsérti a nemzetközi jogot, kitértek az ukrán polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűnökre, illetve a katonai agresszió azonnali beszüntetésére, Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének teljes tiszteletben tartására szólították fel Oroszországot.
Hangsúlyozta, hogy Chişinăunak humanitárius, anyagi és energetikai támogatásból álló, átfogó segélycsomagra van szüksége az ukrajnai menekülthullám kezeléséhez – közölte az elnöki hivatal.
Az államfő elmondta, hogy Románia támogatja további szankciók bevezetését Oroszország és Fehéroroszország ellen, és rámutatott arra, hogy hatékony módszerekre van szükség a háborús propaganda és a félretájékoztatás ellensúlyozásához. Beszélt arról is, hogy az EU-nak csökkentenie kell az orosz energiafüggőségét, többek között a saját gáztartalékai kiaknázásával és cseppfolyós földgáz behozatalával.
Klaus Iohannis csütörtökön és pénteken az Európai Tanács ülésén vett részt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Heves dróncsapásokra ébredt az orosz főváros csütörtökön reggel: robbanások hallatszottak az egész városban, és füst borította be Moszkva égboltját.
Donald Trump elnök a szerda esti versailles-i palotában tartott vacsora során hivatalosan aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes megállapodás egy példányát.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére, ugyanakkor hozzátette, hogy a háború „nincs hatással” az Egyesült Államokra.
Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.
Magyarország a jelenlegi formájában továbbra is elutasítja az Európai Unió migrációs paktumát, ezért nem készített tagállami végrehajtási tervet, és a jövőben sem tervezi ilyen dokumentum benyújtását – jelentette ki Pósfai Gábor belügymini
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!