Traian Băsescu szerint válaszút előtt állunk, Nyugat vagy Kelet között kell választanunk
Fotó: Videófelvétel/Pro Tv
Románia volt államfői is leadták voksukat vasárnap. Klaus Iohannis Szebenben szavazott a feleségével, Traian Băsescu pedig Bukarestben voksolt.
2025. május 18., 14:512025. május 18., 14:51
2025. május 18., 15:082025. május 18., 15:08
Klaus Iohannis előző államfő a voksolást követően a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy ezt a választást kiemelkedően fontosnak tartja, mert ezúttal valóban az dől el, hogy Románia milyen irányba fog haladni a következő években. Hangsúlyozta, a médiának szavazásra kellene buzdítania az embereket, mert nem „zöldasztalnál” dől el, ki lesz Románia elnöke.
− fogalmazott a tisztségéről idén februárban lemondott, szász származású elnök.
A volt államfő azt mondta, az utóbbi tíz évben az ország GDP-je megduplázódott, jelentősen nőtt az emberek jövedelme, és Románia az EU és a világ megbecsült állama lett. „Románia helye az Európai Unióban van. Értékeink egyértelműen Európa, a Nyugat értékei. Ez a mi világunk. Nagy kár lenne most tönkretenni Románia és a romániaiak eddigi megvalósításait” − fogalmazott a volt államfő.
Iohannis felidézte, hogy
„Vajon a jó, egészséges, megbecsült európai pályán akarunk maradni, vagy az elszigetelődést választjuk, amelyért aztán mindannyian megfizetünk” − tette fel a kérdést Iohannis.
A belföldi szavazóhelyiségek megnyitásával vasárnap megkezdődött a romániai elnökválasztás második fordulója, amelyen a voksolásra jogosult mintegy 19 millió nagykorú állampolgár eldöntheti, ki lesz az ország következő elnöke.
A 2004–2014 között Románia államelnöki tisztségét betöltő Traian Băsescu is leadta voksát vasárnap, majd ezt követően a sajtónak úgy nyilatkozott,
„Véleményem szerint ez egy döntő fontosságú szavazás, válaszút előtt állunk, ahol egyértelműen nyugat vagy kelet között kell választanunk” − fogalmazott Băsescu, miután leadta szavazatát.
A volt államelnök szerint az utóbbi időben egyes televíziócsatornák Moszkvának megfelelő médiapolitikát folytattak, folyamatosan kritizálva és negatív fényben tüntetve fel az elmúlt 20 évet, pedig ez az időszak jelenti a NATO-hoz és az Európai Unióhoz tartozás éveit. A nép most eldönti, hogy jó volt-e ez az időszak vagy rossz; vagy a moszkvai irányzatot, vagy az euroatlanti irányzatot választja − tette hozzá.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök bevallása szerint a romániaiak és az ország jövőjére szavazott vasárnap, az elnökválasztás második fordulójában.
Miután leadta voksát, Ciolacu a Facebookon buzdította szavazásra a lakosságot, leszögezve, hogy jómaga racionálisan szavazott,
„Egységre van szükségünk, nem pedig gyűlölködésre és erőszakra a veszélyek előtt. Menjenek el szavazni”' – írta a PSD elnöke.
Nicușor Dan független elnökjelölt vasárnap reggel kijelentette, hogy a jólétet hozó változásra szavazott, nem a befektetőket elriasztó változásra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
Fokozódik a vita a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között Ilie Bolojan PNL-es miniszterelnök és a koalíciós együttműködés kapcsán.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!