Fotó: Presidency.ro/videófelvétel
Tízpontos tervet vázolt fel Klaus Iohannis román államfő a NATO jövőjével kapcsolatosan, miután kedden hivatalosan is bejelentette, hogy harcba száll a katonai szövetség főtitkári tisztségéért.
2024. március 13., 09:312024. március 13., 09:31
2024. március 13., 09:592024. március 13., 09:59
Iohannis a Politico című kiadványban jelentette meg a tervet Románia elnöke: A NATO jövőjének víziója címmel.
Ebben leszögezte: először is, fel kívánja gyorsítani a szövetség három fő feladatának megvalósítását.
„A madridi és vilniusi határozatokkal összhangban megerősítjük az elrettentést és a védelmet, és a mai környezet összetettségéhez igazítjuk a több területre kiterjedő helyzetünket, beleértve a katonai mobilitást is.
Emellett nem szabad megfeledkeznünk az Északi-tengerről és a Nyugat-Balkánról sem, mert ezek jelentősége biztonságunk szempontjából tagadhatatlan. A jövőben fokozni fogjuk az együttműködést partnereinkkel, és ambiciózusabb partnerségi menetrendet fogunk kialakítani. A kiszolgáltatott és veszélyeztetett embereknek konkrét és időben elért eredményekre van szükségük. A déli szomszédságunkban élőknek folyamatos elkötelezettségre, támogatásra és párbeszédre van szükségük. És hasonlóan gondolkodó partnereink – elsősorban az indo-csendes-óceáni térségben élők – lesznek az elsők, akikkel együtt fogunk dolgozni a nemzetközi jog és a szabályokon alapuló rend fenntartásán. Ezután továbbfejlesztjük a válságmegelőzést és -kezelést, mint a biztonság és stabilitás előmozdításának eszközeit a Szövetség számára stratégiai jelentőségű régiókban” – mutatott rá.
A máspdik pont szerint
„Ezt úgy tudjuk elérni, hogy bármilyen támogatást nyújtunk, amire szükség van, bármeddig is tart. Erkölcsi, politikai és stratégiai kötelességünk annak biztosítása is, hogy Ukrajna folyamatosan haladjon előre a jövőbeni NATO-tagság, valamint az uniós tagság felé vezető úton” - hangsúlyozta.
A harmadik pontban rámutatott: javítanunk kell az interoperabilitást, és gyorsan ki kell alakítanunk egy erős védelmi ipari bázist a szövetségen belül.
„Ez a készletek feltöltésének, az elrettentő és védelmi képességeink növelésének, valamint Ukrajna támogatásának egymást kiegészítő céljait szolgálná. Ösztönözni fogjuk továbbá egy erősebb és ütőképesebb európai védelmi ipar kialakulását, amely kiegészíti a NATO-t és interoperábilis a NATO-val” - tudatta.
A negyedik pontban kifejti:
„Mindannyiunknak mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a védelmi kiadások tekintetében a lehető leghamarabb elérjük a GDP 2 százalékának megfelelő minimumot, és legalább 20%-ot fektessünk be a fő felszerelésekbe. A megfelelő finanszírozásnak eredményorientáltnak kell lennie, és hatékonyságnöveléssel kell párosulnia” – szögezte le.
Több mint két héttel az erről napvilágot látott sajtóinformációkat követően Klaus Iohannis államfő megerősítette, hogy megpályázza az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) főtitkári tisztségét.
Az ötödik pont szerint
A hatodikban azt hangsúlyozza: mivel az erősebb szövetség olyan szövetség, amelyben az egység, a szolidaritás és a transzatlanti kapcsolatok párhuzamosan működnek és erősítik egymást, nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni a politikai konzultációra és koordinációra. Ez magában foglalja a NATO valamennyi érintett szervének hozzájárulását, a politikai és katonai struktúrák közötti megerősített párbeszéd alapján.
A hetedik pont szerint
„A két szervezet közötti természetes rokonság és a közös érdekek sokasága arra kötelez bennünket, hogy a magas szintű kötelezettségvállalás, az intézményi együttműködés és a párbeszéd megfelelő keverékén alapuló kapcsolatunk dinamikáját erősítsük” – fogalmazott.
A nyolcadik pont kifejti:
„Mindezt azonban úgy kell tennie, hogy közben az éghajlatváltozással és annak biztonsági következményeivel is foglalkoznia kell. Jelentősen javítanunk kell a kibervédelmet, ami tovább erősíti a védelmi pozícióinkat. Értékalapú szövetségként pedig komolyan be kell fektetnünk az emberi biztonságra vonatkozó menetrend minden részébe, a méltóságot és a befogadást tartva a középpontban” – vázolta fel Iohannis.
A kilencedik pont szerint
Az utolsó pont rámutat: szövetségünk folyamatos kiigazítását saját munkamódszereink önvizsgálatával kell kísérnie.
„A NATO napirendjének fő előmozdítóiként a szövetségesek azok, akik döntenek a tanácskozások lefolytatásának és a döntések előkészítésének új módjairól, miközben biztosítják a kiegyensúlyozott földrajzi képviseletet” – fogalmazott Iohannis, hozzátéve, hogy eljött az idő, hogy a NATO-t felkészítsük a jövőre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!