Fotó: Presidency
A forradalom pere még lezáratlan, és ez megakadályozza „a fájdalmas múlttal való teljes megbékélést” – szögezte le Klaus Iohannis államfő pénteken, a romániai forradalom és szabadság győzelmének napja alkalmából küldött üzenetében.
2023. december 22., 14:572023. december 22., 14:57
„Sajnos, a forradalom pere még nem zárult le, és ez a helyzet beárnyékolja azoknak az emlékét, akik harcoltak és életüket adták szabadságunkért. Amíg nem szolgáltatunk igazságot, amíg nem születik egyértelmű és világos döntés a bűnösökről és az áldozatokkal szembeni felelősségvállalásról, addig nem beszélhetünk a fájdalmas múlttal való teljes megbékélésről” – mutatott rá az államfő.
Iohannis szerint „a jövő évi négy választási forduló valódi demokratikus gyakorlat”.
„Harmincnégy évvel ezelőtt fiú- és lánygyermekek, testvérek, nővérek, szülők, nagyszülők és barátok vesztették életüket a szabadságjogok, köztük a választójog kivívásáért folytatott keserves harcokban. Az ő legfőbb áldozatuknak köszönhetően ma lehetőségünk van arra, hogy aktívan és korlátozások nélkül részt vegyünk a demokratikus folyamatban.
– tette hozzá Iohannis.
Emlékeztetett arra, hogy az 1989. decemberi forradalom „azt a pillanatot jelenti, amikor a románok több évtizedes szabadságvágyának sikerült megdöntenie a kommunizmust, felfedve annak barbárságát az egész világ előtt”.
1989 decemberében a románoknak sikerült legyőzniük ezt a szörnyeteget, amely négy és fél évtizeden át társadalmi, gazdasági és szellemi sötétségben tartotta őket. Ez a hosszú szenvedés azonban hatalmas energiát generált, amely bátorságban, elszántságban és erőben öltött testet, a szabadság iránti vágy sok román számára fontosabb volt, mint a saját élete” – mondta az elnök.
Klaus Iohannis arra kéri a románokat, hogy
„Nekik köszönhetően az 1989-et követő nemzedékek demokráciában születtek és nőttek fel, nem ismerték meg a totalitarizmus kegyetlenségét. A kommunizmus borzalmait, bár a fiatalok számára nehéz visszaemlékezni, sőt elképzelni is lehetetlen, nem szabad elfelejteni az idő múlásával.
– hangsúlyozta Iohannis elnök.
Üzenetében utal a jelenlegi kihívásokra is, amelyek „rávilágítanak a demokratikus rendszerek bizonyos fokú törékenységére és sebezhetőségére, ami a kommunista időszak iránti nosztalgia érzését keltheti”.
„A jelenlegi, egymást követő válságok hatása, a katonai konfliktusok által generált fenyegetések, amelyek közül egyesek még a határainkhoz is közel vannak, frusztrációt és neheztelést generálnak, ami miatt a múlt olyan pozitív értékeket vesz fel, amelyekkel a valóságban nem rendelkezett.
Csak így tudjuk megvédeni mindazt, amit a demokrácia éveiben sikerült felépítenünk” – mondta Klaus Iohannis.
Az elnök felidézte a kommunizmus borzalmainak tanúságtételeit, a máramarosszigeti és a nagyenyedi börtönök keresztjeit, a pitești-i vagy a zsilávai börtönök rácsait, „a diktatúra által derékba tört életeket, a forradalom hőseinek temetőiben gyermekeiket sirató anyák könnyeit”.
„A szabadság, amelynek ápolásával tartozunk magunknak, az erőszakkal kollektivizált parasztok szenvedéséből, a Securitate pincéiben sínylődők gyötrelmeiből, a kommunizmus hideg telein a legalapvetőbb életfeltételektől is megfosztott emberek millióinak imáiból fakadt. A demokrácia mindennapi védelme a legjobb módja annak, hogy tisztelegjünk azok emléke előtt, akik az értékek és a jólét révén egy európai Romániáról álmodtak, és szenvedtek ezért az eszményért” – fejtette ki Klaus Iohannis.
Úgy vélte, hogy
„A közöny és a tétlenség a populizmus és a szélsőségesség fenyegetésével szemben valós veszélyt jelent minden demokratikus társadalom számára. A jogállamiság mellett határozottan elkötelezett intézmények, a törvények tiszteletben tartása és a polgárok védelme nem csupán eszmék és jogos elvárások, hanem jogok, amelyeket a románok a románok számára harcoltak ki” – hangsúlyozta Iohannis.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A múlt évben 2024-hez képest 9,1 százalékkal 64,371 millióra csökkent a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok száma – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Már március óta szedik az első, extrakorai hazai paradicsomot, amelyet a termelők 40–42 lej közötti nagykereskedelmi áron adnak el kilogrammonként, viszont a piacokon már csaknem 70, vagy akár 80 lejért árulják a viszonteladók.
Ilie Bolojan miniszterelnök szombaton kijelentette, hogy a közel-keleti háború elhúzódása nyomán a kormánynak semmilyen haszna nincs az üzemanyagárak emelkedéséből.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter szerint engedhetetlen, hogy a Romsilva 2026-os költségvetésében előirányozzák a teljes erdészeti személyzet számára szükséges testkamerákra szánt összegeket.
A múlt év végén 7418 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 656-tal csökkent végéhez képest – derül ki az országos gyermekjogvédelmi hatóság (ANPDCA) szombaton közzétett adataiból.
Jelentős változás előtt áll az állattenyésztési ágazat: az APIA-támogatásban részesülő gazdáknak ezentúl hivatalos munkaszerződést kell kötniük az általuk foglalkoztatott juhászokkal, ellenkező esetben elveszíthetik a támogatásokat.
Szabálysértésnek minősülne, ha nem töltés alatt álló járművek parkolnának az elektromos autók töltőpontjainál – ezt írja elő a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közúti közlekedési törvényt módosító tervezete.
Dacian Cioloș április 6-tól, hétfőtől tölti be az elnöki tanácsadói tisztséget. A Nicușor Dan államfő által aláírt rendelet pénteken jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Az oktatási minisztérium pénteken bejelentette, hogy április 9-re halasztotta a próbaérettségi eredményeinek közzétételét, mert az eredetileg kijelölt határidőhöz képest túl sok dolgozat várt még javításra.
A bukaresti törvényszék pénteken megszüntette Călin Georgescu hatósági felügyeletét abban az ügyben, amelyben a volt államelnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!