
Klaus Iohannis
Fotó: Presidency
Üzenetet tett közzé hétfőn, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából Klaus Iohannis. Az államfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűlölet, a támadások, a beszédben megnyilvánuló erőszak és a félretájékoztatás gyengíti a demokráciákat.
2025. január 27., 14:172025. január 27., 14:17
Klaus Iohannis üzenetét Mihai Șomordolea államtanácsos olvasta fel a bukaresti Korál zsinagógában tartott rendezvényen.
Üzenetében az elnök felidézte, hogy 1945. január 27-én szabadult fel az auschwitz-birkenaui haláltábor.
„Azok, akiknek sikerült életben maradniuk, az egész világ előtt tanúsíthatták, hogy a pokol elszabadult a földön, de azt is, hogy az élet ereje végül legyőzte a halált” – fogalmazott Iohannis, hozzátéve, hogy

Románia az Európai Unió első tagállama, amelyik a középiskolákban bevezette A zsidók történelme. A holokauszt választható tantárgyat.
„Ugyancsak ma emlékezünk az 1941. januári bukaresti pogrom áldozatainak szenvedéseire, amikor zsidók ezreit adták át a halálnak. A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából tisztelgünk azok előtt, akik életüket vesztették, de a túlélők és a megmentők bátorsága előtt is, hogy soha ne merüljön feledésbe a tragédia, amely annyi emberéletet követelt” – hangsúlyozta az elnök az Agerpres által ismertetett üzenetében.
Rámutatott, a túlélők emlékezetét tovább kell adni a következő nemzedékeknek, mint vitathatatlan bizonyítékot arra, hogy „a történelem legsötétebb pillanatain túl is van fény és remény”. Mint írta, a populizmus, a szélsőségesség, az idegengyűlölő és antiszemita attitűdök álcázott formában most is jelen vannak a nemzetközi porondon, és céljuk aláásni a szabad, jogvédelmen alapuló világ alappilléreit.

Erősödnek az antiszemita megnyilvánulások az Egyesült Államokban és az európai országokban, köztük Romániában is a Hamász Izrael elleni terrortámadását követően kirobbant közel-keleti konfliktus nyomán.
azáltal, hogy erre vonatkozó jogszabályokat fogadott, és olyan megemlékezési és oktatási projekteket dolgozott ki, amelyek hozzájárulnak az alapvető európai értékeken alapuló kultúrához.
„Ebben az időszakban, amikor többrétű válsággal nézünk szembe, tekintsünk bizalommal a jövőbe, és értsük meg, hogy a párbeszéd, az egység és a szolidaritás elengedhetetlen, amikor a demokráciát támadják azok, akik figyelmen kívül hagyják a múltat és háborús bűnösöket dicsőítenek. A mai nap érzelmi töltetén túl, egy rendkívül nehéz nemzetközi helyzetben rendíthetetlenül kell hinnünk abban, hogy képesek vagyunk továbbra is aktívan küzdeni a toleranciáért, a méltóságért, az igazságért és az emberségért. A minket egyesítő emlékezés legyen egyben fogadalom is azokkal szemben, akik már nincsenek közöttünk, és azoknak is, akik utánunk jönnek, hogy soha többé nem engedünk megtörténtté tenni egy ilyen szörnyű tragédiát” – zárta üzenetét Klaus Iohannis.
Az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet figyelmeztetése ellenére a román ortodox egyház jóváhagyta a Mihály Arkangyal Légiója nevű egykori fasiszta mozgalom egyik képviselője, Ilie Lăcătușu ortodox pap szentté avatását.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
szóljon hozzá!