2013. április 14., 13:012013. április 14., 13:01
A kormányfő kifejtette: a történelmi jóvátétel egy hatalmas ingatlanüzletté változott Romániában, amelynek hasznát a visszaigénylési joggal kereskedő üzérek és korrupt közalkalmazottak fölözték le. Ponta egy sor példát is hozott olyan esetekről, amikor az ingatlanüzérek által 50–100 ezer euróért megvásárolt visszaigénylési jogok után néhány hónapon belül több millió eurós kárpótlást fizettek a hatóságok, míg más örökösök évek óta hiába várják, hogy kárpótlási igényüket elbírálják. A miniszterelnök rámutatott, 200 ezer tulajdonos vár még arra, hogy államosított ingatlanját visszaadják vagy kárpótlást kapjon érte: eddig 27 ezer ügyben született döntés, ezek közül pedig alig 13 ezer esetben fizette is ki az állam a kárpótlást. Az eddigi kifizetett kárpótlások összértéke 5 milliárd euróra rúg: az öszszeg hatvan százalékát viszont az ügyek alig két százalékának (415, ingatlanüzérek által felvásárolt ügynek) a „rendezésére” fordították. A román kormányfő szerint az új jogorvoslati törvény már nem az ingatlanüzérek, hanem az egykori tulajdonosok érdekeit fogja szolgálni. Beszámolt arról, hogy az új jogszabály alapján a már megítélt kárpótlásokat 2014-től kezdődően öt év alatt fizetik ki. A többi esetben – amelyeket ezután bírálnak el – 2017-től kezdődően hét éven keresztül részletekben fizetnek kárpótlást a most bevezetendő pontrendszer alapján. Ponta beszámolt arról, hogy a különböző jogorvoslati törvények alapján Románia eddig egymillió hektárnyi államosított mezőgazdasági területet és 9000 épületet adott vissza természetben, közülük kétezerben közintézmény működik. 2010 óta azonban leálltak a kifizetések és a restitúció folyamata, miután a visszaszolgáltatás ütemével és a megítélt kárpótlással elégedetlen panaszosok százai perelték be Romániát az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), és a strasbourgi bíróság felszólította a román kormányt: tegye működőképessé az államosított ingatlanokkal kapcsolatos jogorvoslati rendszerét.
Amint arról beszámoltunk, az új restitúciós törvénytervezetben elsősorban a türelmi idő meghosszabbítását és a pontrendszer bevezetését kifogásolják az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ képviselői. Míg a katolikusok egységesen kívánnak fellépni a kormány által felelősségvállalással elfogadandó jogszabály ellen, a reformátusok már korábban megfogalmazták nemtetszésüket. Markó Attila háromszéki parlamenti képviselő bejelentette továbbá: az RMDSZ elégedetlen az államosított ingatlanokkal kapcsolatos új jogorvoslati törvény tervezetével, és az egyházi javak visszaszolgáltatását gyorsító rendelkezések beépítésére tesz javaslatot. A bukaresti parlamentnek csütörtökön benyújtott tervezethez a frakciók ma estig fűzhetnek módosító javaslatokat: a jogszabály szövegét keddi ülésén véglegesíti a kormány. Markó Attila pénteken elmondta: az RMDSZ egy hónapja terjesztette be saját törvényjavaslatát az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, de a kormány az RMDSZ egyetlen indítványát sem vette figyelembe az új restitúciós és kárpótlási rendszer kidolgozásánál. „Az erdélyi magyar történelmi egyházak 1700 államosított ingatlant igényeltek viszsza a román államtól, ezek közül eddig 1100-ról született döntés. Mintegy ezer igénylést hagyott jóvá a bizottság, de ez nem jelenti azt, hogy az egyházak birtokba is vehettek minden épületet” – vázolta a jelenlegi helyzetet Markó Attila, aki 2012 augusztusáig az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását lebonyolító tárcaközi bizottság tagja volt. A képviselő hozzátette: a restitúciós folyamat évek óta leállt, egyszerűen nem hívták össze a bizottságot. Szerinte ezért lenne fontos az új törvénybe beépíteni azt, hogy a testületnek havonta kell üléseznie, és pontosítani a jogszabály szövegében az egyházi javak körét: tisztázni, hogy a törvény az egyházi rendek, az egyházi rendszerben működő alapok, alapítványok vagyonára is vonatkozik. Markó Attila rámutatott: az RMDSZ egyetért azzal, hogy az új jogszabály is az államosított ingatlanok természetbeni visszaadását részesíti előnyben, de az egyéb esetekben fizetendő kártérítés halogatása, a bevezetendő pontrendszer bonyolultsága hátrányosan érinti a magyar közösséget és egyházait, ezért az RMDSZ ezt nem tudja támogatni. A bukaresti kormány szerdai ülésén elfogadott tervezet értelmében Románia négy év múlva, részletekben kezdene ismét kárpótlást fizetni azokért az elkobzott ingatlanokért, amelyeket nem lehet természetben viszszaszolgáltatni. A jogszabályt szerdán kívánja elfogadtatni a parlamenttel Victor Ponta kormánya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Sorin Grindeanuval tartott keddi találkozója után Kelemen Hunor kijelentette, hogy „a lehetséges és lehetetlen” parlamenti többségekről tárgyalt a képviselőház elnökével.
Răzvan Dincăt bízták meg a Román Rádiótársaság, Sorina Matei újságírót pedig a Román Televíziótársaság ideiglenes vezetésével.
Ismeretlen légi célpontot észlelt kedd délután a román hadsereg radarrendszere Románvásár (Roman) városától 18 kilométerre északra.
Antal Lórántnak nem volt mit keresnie sem a magángépen, sem a görögországi lobbiúton – jelentette ki kedden Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke hibának nevezte, hogy a szövetség szenátora is tagja volt a romániai küldöttségnek.
A romániai polgárok nagy többsége azt szeretné, ha a pártok végre megállapodnának egymással az új, teljes jogkörű kormányról – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Egy orosz állampolgár szabotázsakcióra készült Románia területén, de a hírszerzésnek romániai és külföldi partnerszervek támogatásával sikerült még ideje korán ártalmatlanítania – jelentette be kedden a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
A 15 éves romániai diákok 52 százaléka matematikából nem éri el a minimális kompetenciaszintet sem, míg a szövegértés esetében is ez az arány 48 százalékra emelkedett – derül ki az OECD PISA 2025-ös felmérésének kedden közzétett hivatalos eredményeiből.
Bukarest továbbra is az amerikai védernyőben látja elsősorban a biztonsága szavatolását: ezt bizonyítja az is, hogy az Egyesült Államok romániai katonai jelenlétének biztosítása volt az egyik fő témája a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésének.
A Wizz Air légitársaság idén ősszel megválik alkalmazottainak egy részétől. A légiközlekedést érintő drasztikus üzemanyagáremelés hatására csökkent az utasforgalom, ami a legnagyobb kelet-európai légitársaságot is létszámleépítésre készteti.
Látogatottsági adatok