Sok mindenben kell még közös nevezőre jutnia Kelemen Hunornak és Ludovic Orbannak
Fotó: gov.ro
Van esély a jobbközép kormánykoalíció létrejöttére, mivel a társadalmi, politikai helyzet miatt óriási a nyomás a pártokon, de a stabilitás csak ideiglenes lehet – vélik a Krónikának nyilatkozó elemzők. Florin Cîţu pénzügyminiszter indul a legnagyobb eséllyel a kormányfői posztért, az viszont nehezen elképzelhető, hogy az RMDSZ adja a szenátus elnökét.
2020. december 16., 08:152020. december 16., 08:15
Lesz-e koalíciós kormány az év végéig? – kérdeztük Adrian Zăbavă politikai elemzőtől. A bukaresti szakértő lapunknak kifejtette, a politikai és társadalmi nyomás, a járvány, s az ennek következtében megjelenő gazdasági gondok miatt a jobbközép pártok rá vannak kényszerítve az egyezségre már csak a jövő évi költségvetés megszavazása végett is. „Bár a tárgyalások első fordulója nem hozott megoldást a miniszterelnök személyét illetően, nem hiszem, hogy Iohannis elnök sokáig fogja húzni a helyzet megoldását.
– mondta a politikai kommunikációs tanácsadóként is ismert szakértő. Hozzátette: rendkívül veszélyes lehet a tárgyalófelek számára, hogy miközben az intenzív osztályokon nincsenek helyek, továbbra is magas a megbetegedettek száma, és egyre többen maradnak munkahely nélkül Romániában, képtelenek megegyezni az elosztandó posztokról. Zăbavă éppen ezért jósol nagy esélyt a kormányalakításra még ebben az évben.
De ki lesz a miniszterelnök? Florin Cîţu vagy valaki más? Esetleg visszatérhet Ludovic Orban? A lapunknak nyilatkozó elemző szerint nehezen elképzelhető Orban újbóli jelölése, miután a volt kormányfő a választási eredmények következményeként adta vissza mandátumát, a sajtó pedig a lépés mögött Klaus Iohannis nyomásgyakorlását sejti.
Cîţu elvileg egyfajta támogatásnak örvend az elnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az esetleges koalíciós partnerek részéről is. De nem az ő személye lesz a döntő a pártok közötti megegyezés sikerét illetően” – hangsúlyozta a szakértő. A szintén nagy súllyal bíró képviselőházi elnökséggel kapcsolatban Adrian Zăbavă kiemelte:
Iohannisnak ebben a kérdésben is döntő szava lehet – fűzte hozzá a politikai elemző, aki nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a magyar pártból kerül ki a szenátus elnöke. Szerinte ebben az esetben éles reagálásokra kell számítani a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), de más politikai szereplők részéről is.
A majdani jobbközép koalíció stabilitásával kapcsolatos kérdésünkre a szakértő azt emelte ki, hogy a fentebb is említett társadalmi, politikai helyzet miatt ez a bukaresti kormánykoalíció együttműködésre kényszerülhet. „A tárgyalások lezárása után vissza fogunk térni a fontosabb problémákhoz, a járvány-, illetve a gazdasági helyzet kezeléséhez, amihez a pártoknak stabilitást kell biztosítaniuk. Egy instabil kormánnyal a koalíciós tagok is rosszul járnának, ráadásul együttműködésre késztetheti őket az a tény is, hogy nincs nagy esély egy másik parlamenti többség kialakítására. Meglátjuk, mennyi ideig tart majd ez a kényszerhelyzet” – mondta Adrian Zăbavă.
Pászkán Zsolt elemző a bukaresti kormányalakítással kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni: az öttagú (plusz a nem magyar nemzeti kisebbségekből álló frakció) parlamentben reálisan csak két koalíciós változattal lehet számolni.
– hangsúlyozta kérdésünkre a szakértő, aki szerint a konzultációk azt mutatják, hogy ez utóbbi változat megvalósítása sem ígérkezik egyszerű műveletnek. Pászkán is megemlítette: a jövő évi költségvetés elfogadása sokak szerint elengedhetetlenné teszi a gyors koalíciós megállapodást. Emlékeztet viszont arra, hogy az utóbbi tíz évben négyszer nem sikerült év végéig elfogadni a büdzsét, olyan eset is volt, amikor ez csak február végére sikerült.
„Az elmúlt napok tárgyalásaiból az látható, hogy Ludovic Orban a politikai túléléséért küzd. Azzal, hogy a választást követően lemondott, vagy lemondatták a kormányfői tisztségből, olyan helyzetbe lavírozta magát, amelyből számára csak előre van kiút. Ha nem sikerül megszereznie a képviselőházi elnöki tisztséget, akkor meglehetősen nehéz lenne Iohannis kompromisszumos megoldásaként visszatérnie a kormányfői székbe. Cîţu pedig nem ismételheti meg a korábbi mutatványát, a szavazás előtti visszalépést anélkül, hogy ne tenné magát teljesen és véglegesen nevetségessé.
– véli a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője, aki gyakorlatilag elképzelhetetlennek tartja, hogy egy RMDSZ-politikus kerüljön a román törvényhozás felsőházának elnöki székébe.
A nagybányai származású elemző szerint az esetleges PNL–USR–RMDSZ-kormánykoalíció még a hajdani Román Demokrata Konvenciónál (CDR) is törékenyebb lesz. „Nemcsak azért, mert alapvető közpolitikai különbségek vannak a majdani koalíció román tagjai között, hanem azért, mert meglehetősen gyenge felépítésű szervezetekről van szó.
Az USR-re is érvényes ez, azzal a kiegészítéssel, hogy az USR és a vele szövetséges PLUS kapcsolata sem felhőtlen, és bármikor szakításhoz vezethet. A most körvonalazódó alig tizenegy fős törvényhozói többség még akkor is rendkívül szűkös, ha a PNL – a mostani fogadkozása ellenére – megpróbálna parlamenti képviselőket magához csábítani az ellenzékiek közül” – mondta a Krónikának Pászkán Zsolt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bírói és ügyészi különnyugdíjak alkotmánybíróság által is jóváhagyott reformja az első lépés az emberek állam iránti bizalmát gyengítő méltánytalanságok felszámolása felé – jelentette ki egy szerdai videóüzenetben Ilie Bolojan miniszterelnök.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagjai közül elsőként Alin Ene reagált a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényről hozott alkotmánybírósági döntésre. „Meghalt a demokrácia”.
Üdvözölte az államfő, a miniszterelnök és a bukaresti koalíciót alkotó pártok vezetői az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről.
A fejlesztési minisztérium közzétette honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag utolsó, a kormánykoalíció által elfogadott változatát – tájékoztatott szerdán az RMDSZ sajtóirodája.
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Alkotmányosnak minősítette szerdai ülésén az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosítását, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
A koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról – jelentette ki kedd este Ilie Bolojan miniszterelnök, leszögezve egyúttal, hogy egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
Huszonegy megye 102 településén, valamint a fővárosban volt szükség az elmúlt 24 órában a katonai tűzoltók beavatkozására a heves esőzések és havazások, hóviharok okozta károk miatt – tájékoztatott a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya.
Nicușor Dan államfővel a költségvetés előkészítéséről, a közigazgatási reformcsomagról és külpolitikai kérdésekről egyeztettek a koalíció vezetői – számolt be kedd este az elnöki hivatalban tartott találkozóról Ilie Bolojan miniszterelnök.
Nem hazudtolta meg magát a szerda reggelig érvényben levő, havazás miatt kiadott vörös riasztás Bukarestben és Ilfov megyében: a fővárosban és környékén kedden és szerdára virradóra legalább 30–35 centiméteres, de akadt, ahol 50 centis hóréteg képződött.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás