Sok mindenben kell még közös nevezőre jutnia Kelemen Hunornak és Ludovic Orbannak
Fotó: gov.ro
Van esély a jobbközép kormánykoalíció létrejöttére, mivel a társadalmi, politikai helyzet miatt óriási a nyomás a pártokon, de a stabilitás csak ideiglenes lehet – vélik a Krónikának nyilatkozó elemzők. Florin Cîţu pénzügyminiszter indul a legnagyobb eséllyel a kormányfői posztért, az viszont nehezen elképzelhető, hogy az RMDSZ adja a szenátus elnökét.
2020. december 16., 08:152020. december 16., 08:15
Lesz-e koalíciós kormány az év végéig? – kérdeztük Adrian Zăbavă politikai elemzőtől. A bukaresti szakértő lapunknak kifejtette, a politikai és társadalmi nyomás, a járvány, s az ennek következtében megjelenő gazdasági gondok miatt a jobbközép pártok rá vannak kényszerítve az egyezségre már csak a jövő évi költségvetés megszavazása végett is. „Bár a tárgyalások első fordulója nem hozott megoldást a miniszterelnök személyét illetően, nem hiszem, hogy Iohannis elnök sokáig fogja húzni a helyzet megoldását.
– mondta a politikai kommunikációs tanácsadóként is ismert szakértő. Hozzátette: rendkívül veszélyes lehet a tárgyalófelek számára, hogy miközben az intenzív osztályokon nincsenek helyek, továbbra is magas a megbetegedettek száma, és egyre többen maradnak munkahely nélkül Romániában, képtelenek megegyezni az elosztandó posztokról. Zăbavă éppen ezért jósol nagy esélyt a kormányalakításra még ebben az évben.
De ki lesz a miniszterelnök? Florin Cîţu vagy valaki más? Esetleg visszatérhet Ludovic Orban? A lapunknak nyilatkozó elemző szerint nehezen elképzelhető Orban újbóli jelölése, miután a volt kormányfő a választási eredmények következményeként adta vissza mandátumát, a sajtó pedig a lépés mögött Klaus Iohannis nyomásgyakorlását sejti.
Cîţu elvileg egyfajta támogatásnak örvend az elnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az esetleges koalíciós partnerek részéről is. De nem az ő személye lesz a döntő a pártok közötti megegyezés sikerét illetően” – hangsúlyozta a szakértő. A szintén nagy súllyal bíró képviselőházi elnökséggel kapcsolatban Adrian Zăbavă kiemelte:
Iohannisnak ebben a kérdésben is döntő szava lehet – fűzte hozzá a politikai elemző, aki nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a magyar pártból kerül ki a szenátus elnöke. Szerinte ebben az esetben éles reagálásokra kell számítani a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), de más politikai szereplők részéről is.
A majdani jobbközép koalíció stabilitásával kapcsolatos kérdésünkre a szakértő azt emelte ki, hogy a fentebb is említett társadalmi, politikai helyzet miatt ez a bukaresti kormánykoalíció együttműködésre kényszerülhet. „A tárgyalások lezárása után vissza fogunk térni a fontosabb problémákhoz, a járvány-, illetve a gazdasági helyzet kezeléséhez, amihez a pártoknak stabilitást kell biztosítaniuk. Egy instabil kormánnyal a koalíciós tagok is rosszul járnának, ráadásul együttműködésre késztetheti őket az a tény is, hogy nincs nagy esély egy másik parlamenti többség kialakítására. Meglátjuk, mennyi ideig tart majd ez a kényszerhelyzet” – mondta Adrian Zăbavă.
Pászkán Zsolt elemző a bukaresti kormányalakítással kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni: az öttagú (plusz a nem magyar nemzeti kisebbségekből álló frakció) parlamentben reálisan csak két koalíciós változattal lehet számolni.
– hangsúlyozta kérdésünkre a szakértő, aki szerint a konzultációk azt mutatják, hogy ez utóbbi változat megvalósítása sem ígérkezik egyszerű műveletnek. Pászkán is megemlítette: a jövő évi költségvetés elfogadása sokak szerint elengedhetetlenné teszi a gyors koalíciós megállapodást. Emlékeztet viszont arra, hogy az utóbbi tíz évben négyszer nem sikerült év végéig elfogadni a büdzsét, olyan eset is volt, amikor ez csak február végére sikerült.
„Az elmúlt napok tárgyalásaiból az látható, hogy Ludovic Orban a politikai túléléséért küzd. Azzal, hogy a választást követően lemondott, vagy lemondatták a kormányfői tisztségből, olyan helyzetbe lavírozta magát, amelyből számára csak előre van kiút. Ha nem sikerül megszereznie a képviselőházi elnöki tisztséget, akkor meglehetősen nehéz lenne Iohannis kompromisszumos megoldásaként visszatérnie a kormányfői székbe. Cîţu pedig nem ismételheti meg a korábbi mutatványát, a szavazás előtti visszalépést anélkül, hogy ne tenné magát teljesen és véglegesen nevetségessé.
– véli a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője, aki gyakorlatilag elképzelhetetlennek tartja, hogy egy RMDSZ-politikus kerüljön a román törvényhozás felsőházának elnöki székébe.
A nagybányai származású elemző szerint az esetleges PNL–USR–RMDSZ-kormánykoalíció még a hajdani Román Demokrata Konvenciónál (CDR) is törékenyebb lesz. „Nemcsak azért, mert alapvető közpolitikai különbségek vannak a majdani koalíció román tagjai között, hanem azért, mert meglehetősen gyenge felépítésű szervezetekről van szó.
Az USR-re is érvényes ez, azzal a kiegészítéssel, hogy az USR és a vele szövetséges PLUS kapcsolata sem felhőtlen, és bármikor szakításhoz vezethet. A most körvonalazódó alig tizenegy fős törvényhozói többség még akkor is rendkívül szűkös, ha a PNL – a mostani fogadkozása ellenére – megpróbálna parlamenti képviselőket magához csábítani az ellenzékiek közül” – mondta a Krónikának Pászkán Zsolt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Mintegy 180 millió lej értékű, vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozott országos programot készít elő az egészségügyi minisztérium a függőségek megelőzésére, kezelésére és az érintettek rehabilitációjára.
Románia kérésére a Mihail Kogălniceanu légitámaszpontra vezényelték a francia haditengerészet egyik tengeri felderítő repülőgépét, hogy felderítési és megfigyelési feladatokat lásson el a Fekete-tengeren.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás