Fotó: Presidency.ro
Svájc támogatja Románia gazdasági felzárkózását és schengeni integrációs törekvéseit, ugyanakkor szorosan együttműködik az Európai Unió egészével a földrész biztonságának és jólétének helyreállításában az ukrajnai válság közepette – hangoztatta hétfőn Bukarestben Ignazio Cassis, a Svájci Államszövetség elnöke, miután Klaus Iohannis román államfővel találkozott.
2022. december 13., 07:392022. december 13., 07:39
2022. december 13., 11:412022. december 13., 11:41
A svájci elnök bukaresti látogatása alkalmával keretegyezményt írt alá a román kormánnyal arról a 221 millió svájci frank értékű támogatásról, amellyel a – nem EU-tagállam Svájc – segíti az európai uniós kohéziós programokat. Cassis a román államfővel közösen tartott sajtóértekezletén kifejtette:
Ösztönzik a megújuló energiaforrásokra történő áttérést, ugyanakkor az elszigetelt települések egészségügyi ellátásának javítására és a korrupció elleni harcra is pénzforrásokat irányoztak elő.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Cassis rámutatott: Svájcot semlegessége megakadályozza a katonai szerepvállalásban, vagy abban, hogy fegyvereket küldjön, de Svájc része az európai értékközösségnek és elkötelezetten felsorakozik az EU mellé a biztonság és jólét helyreállítását célzó erőfeszítések, a szankciók, a humanitárius segélyek, a menekültek segítése, illetve a konfliktus befejezését szolgáló diplomáciai erőfeszítések terén.
A svájci elnök a harcoló feleket a genfi egyezmény szigorú betartására hívta fel, és országa támogatásáról biztosította a háborús bűncselekmény dokumentálására és a bűnösök felelősségre vonására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket.
ugyanakkor a gazdasági és politikai kapcsolatok fejlődését méltatta. Rámutatott: az utóbbi években megduplázódott – tavalyig 1,76 milliárd euróra emelkedett – a két ország közti kereskedelem volumene, az idei év első 9 hónapja pedig további 24 százalékos fejlődést hozott.
Iohannis üdvözölte, hogy Svájc a 2023–24-es időszakban tagja lesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának, valamint azt, hogy mandátuma során a háborús övezetekben élő civilek védelmét, illetve a nemzetközi biztonság és az éghajlatváltozások közti összefüggéseket akarja előtérbe helyezni.
Klaus Iohannis államfő hétfő este azt nyilatkozta, hogy „dühös és csalódott”, amiért Románia nem kapta meg a schengeni csatlakozáshoz szükséges egyöntetű támogatást a tagállamok részéről, de hozzátette, eltökélt szándéka „továbbvinni az ügyet”
Brüsszel ösztönzi a bevándorlást, mert kevert fajú népességet akar Európában – ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tett Andrei Dîrlău, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora.
Az Európai Bizottság keddi döntése szerint Románia 16,68 milliárd euróból részesülhet az EU védelmi hitelprogramjából, a SAFE-ből, amelynek célja a tagállamok védelmi képességeinek gyors megerősítése.
Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu kedden kijelentette, hogy a hét végére elkészül a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet első változata.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatni fogja a parlamentben a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) azt a két törvénytervezetét, amelyek mentesítik az egészségbiztosítási járulékkötelezettség (CASS) alól a gyermekgondozási díjban részesülő anyákat.
Florin Manole munkaügyi miniszter szerint a fogyatékkal élőnek nyilvánított bukaresti személyek 26 százalékának szabálytalanul állapították meg a fogyatékosságát. A tárcavezető egy ellenőrzés eredményét ismertette az újságírókkal a parlamentben.
Idén június 2-tól szeptember 4-éig 18 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, 17 megerősített és egy valószínűsíthető esetet jegyeztek – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kedden bejelentette, hogy megtámadta az alkotmánybíróságon a Bolojan-kormány által szeptember elsején felelősségvállalással elfogadott törvényeket.
Ha az Ilie Bolojan vezette kormány által parlamenti felelősségvállalással elfogadott igazságügyi nyugdíjreform nem megy át az alkotmánybíróság szűrőjén, akkor a kormány legitimitása megszűnik – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az oktatásban fizetett bérek nem elégségesek, de ennyit képes Románia jelenleg biztosítani, a béremelés pedig csak 2026 után kerülhet szóba.
szóljon hozzá!