Fotó: Presidency.ro
Svájc támogatja Románia gazdasági felzárkózását és schengeni integrációs törekvéseit, ugyanakkor szorosan együttműködik az Európai Unió egészével a földrész biztonságának és jólétének helyreállításában az ukrajnai válság közepette – hangoztatta hétfőn Bukarestben Ignazio Cassis, a Svájci Államszövetség elnöke, miután Klaus Iohannis román államfővel találkozott.
2022. december 13., 07:392022. december 13., 07:39
2022. december 13., 11:412022. december 13., 11:41
A svájci elnök bukaresti látogatása alkalmával keretegyezményt írt alá a román kormánnyal arról a 221 millió svájci frank értékű támogatásról, amellyel a – nem EU-tagállam Svájc – segíti az európai uniós kohéziós programokat. Cassis a román államfővel közösen tartott sajtóértekezletén kifejtette:
Ösztönzik a megújuló energiaforrásokra történő áttérést, ugyanakkor az elszigetelt települések egészségügyi ellátásának javítására és a korrupció elleni harcra is pénzforrásokat irányoztak elő.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Cassis rámutatott: Svájcot semlegessége megakadályozza a katonai szerepvállalásban, vagy abban, hogy fegyvereket küldjön, de Svájc része az európai értékközösségnek és elkötelezetten felsorakozik az EU mellé a biztonság és jólét helyreállítását célzó erőfeszítések, a szankciók, a humanitárius segélyek, a menekültek segítése, illetve a konfliktus befejezését szolgáló diplomáciai erőfeszítések terén.
A svájci elnök a harcoló feleket a genfi egyezmény szigorú betartására hívta fel, és országa támogatásáról biztosította a háborús bűncselekmény dokumentálására és a bűnösök felelősségre vonására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket.
ugyanakkor a gazdasági és politikai kapcsolatok fejlődését méltatta. Rámutatott: az utóbbi években megduplázódott – tavalyig 1,76 milliárd euróra emelkedett – a két ország közti kereskedelem volumene, az idei év első 9 hónapja pedig további 24 százalékos fejlődést hozott.
Iohannis üdvözölte, hogy Svájc a 2023–24-es időszakban tagja lesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának, valamint azt, hogy mandátuma során a háborús övezetekben élő civilek védelmét, illetve a nemzetközi biztonság és az éghajlatváltozások közti összefüggéseket akarja előtérbe helyezni.
Klaus Iohannis államfő hétfő este azt nyilatkozta, hogy „dühös és csalódott”, amiért Románia nem kapta meg a schengeni csatlakozáshoz szükséges egyöntetű támogatást a tagállamok részéről, de hozzátette, eltökélt szándéka „továbbvinni az ügyet”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!