Igazságügyi törvények: megnyirbálta a képviselőház az államfő hatáskörét

A különbizottság ugyanakkor az összeférhetetlenségre vonatkozó szövegrészt is módosította. Az elfogadott változat értelmében a bírói, ügyészi funkció, illetve a bírák vagy ügyészek asszisztenseinek munkaköre összeférhetetlen minden más köz- vagy magánhivatallal, kivételt képez: az egyetemi tanári állás, a CSM-ben, az Igazságügyi Felügyeletben, az Országos Igazságszolgáltatási Intézetben vállalt funkció vagy az Országos Jegyzőkönyvvezetői Iskolában betöltött tanári munkakör, továbbá az igazságügyi minisztériumban vagy valamelyik alárendelt intézményében betöltött hivatal.

A bizottság által elfogadott, az Agerpres hírügynökség által ismertetett szövegváltozat azt is tartalmazza, hogy közérdekű információnak minősül és mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a bírák és ügyészek jogállására, az igazságszolgáltatás megszervezésére, a CSM megszervezésére és működésére vonatkozó adatokat, valamint az intézményi együttműködés részleteit egyfelől a bíróságok és ügyészségek, másfelől bármely más állami hatóság között. Ugyanakkor a 2004/317-es törvény kedden elfogadott módosítása értelmében kizárnák az államfőt a legfelsőbb bíróság elnökének kinevezési eljárásából. Az igazságügyi törvényekkel foglalkozó parlamenti különbizottság hétfői, valamint a képviselőház plénumának keddi döntése értelmében a legfelsőbb bíróság elnökét, alelnökeit és a részlegek vezetőit ezután a CSM nevezné ki, illetve hívná vissza tisztségéből. Eredeti változatában a jogszabály azt írja elő, hogy az elnök nevezi ki a legfelsőbb bíróság vezetőségét, a CSM javaslatára.

A különbizottság újrafogalmazta többek között a bírák és ügyészek által elkövetett törvénysértéseket kivizsgáló ügyosztály létesítéséről szóló cikkelyt. Ennek értelmében az új ügyosztály a jogszabály érvénybe lépésétől számított három hónapon belül kezdi el tevékenységét, és átveszi azoknak az ügyeknek a kivizsgálását is, amelyekben a nyomozás már folyamatban van, és az új ügyészségi részleg megalakulásáig nem zárul le. A testület keddi ülésén összhangba hozta a bírák és ügyészek jogállását szabályozó 2004/303-as törvényt a CSM működését szabályozó 2004/317-es jogszabállyal, és megszabta, hogy a legfelsőbb bíróság elnökeit, alelnökeit a CSM bírói részlege nevezi ki azok közül a bírák közül, akik legalább két évet dolgoztak ennél az intézménynél és az utóbbi 3 évben nem részesítették fegyelmi megrovásban. Az államfőt kizárták a kinevezési folyamatból.

A szociáldemokrata Florin Iordache vezette bizottság a bírói tévedés fogalmának meghatározását is újrafogalmazta. Az elfogadott változat szerint az állam anyagi felelősséget vállal a bírói tévedések okozta anyagi veszteségekért, de az állam felelősségvállalása nem jelenti azt, hogy a bírákat és ügyészeket kivonnák a felelősségrevonás alól, amennyiben rosszhiszeműen vagy súlyos hanyagsággal látták el funkciójukat.

A jogszabályok módosítását – amely összhangba hozza az igazságügyi törvényeket az alkotmánybíróság határozatával – nagy szavazattöbbséggel szavazta meg a bukaresti képviselőház. A szavazást megelőzően az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői tiltakozásképpen a pulpitus elé ültek, #fărăpenali (büntetőügyesek nélkül) feliratú pólót viselve. Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy a koalíció honatyái olyan eszközzé alakítják a parlamentet, amely segítségével „rátehetik kezüket az igazságszolgáltatásra". Claudiu Năsui, az USR-frakció vezetője szerint az ilyen döntések miatt bíznak a legkevésbé a parlamentben a romániai állampolgárok.

Florin Iordache, az igazságügyi törvényekkel foglalkozó parlamenti különbizottság elnöke azt felelte, hogy a bizottság csupán összhangba hozta a tervezeteket az alkotmánybíróság döntéseivel.