Bár a bukaresti kormánykoalíció két pártja között a költségvetési hiány csökkentését célzó megszorítások kapcsán kitört konfliktus nyomán felmerült az előrehozott választások lehetősége is, a román alkotmány igencsak megnehezíti egy ilyen lépés megtételét.
2023. augusztus 10., 20:012023. augusztus 10., 20:01
Mint arról beszámoltunk, az előrehozott választások ötletét Marcel Ciolacu kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke vetette fel. A miniszterelnök a koalíciós partner Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) üzenve hétfőn este az Aleph News-nak nyilatkozva jelentette ki, hogy ha a liberálisok nem támogatják a tervezett intézkedéseket, akkor lemond, és „a néphez fordul”, azaz előrehozott választásokat szeretne.
Ezt a román alkotmány lehetővé teszi ugyan, de igencsak problémás – nem véletlen, hogy nemigen éltek ezzel az eszközzel. A kormány esetleges lemondása után eleve legalább fél évnek kell eltelnie, amíg megtartják a választást, és
Az alkotmány értelmében az elnök feloszlathatja a parlamentet, ami szükséges az előrehozott választásokhoz, ha a parlament 60 napon belül nem szavazott bizalmat az új kormánynak, és ha legalább két ízben visszautasított egy kabinetet. Vagyis az elnöknek mérlegelési lehetősége van, nem köteles feloszlatni a parlamentet.
Iohannis már korábban jelezte, hogy nem szívesen élne ezzel az eszközzel. Még április elején arról beszélt, hogy „bonyolult dolog eljutni az előre hozott választásokig”, még korábban pedig, a Cîțu-kabinet bukásakor egyenesen úgy fogalmazott, hogy ez „szinte lehetetlen”.
Ha viszont az államfő mégis a parlament feloszlatása mellett dönt, akkor az immár ügyvivő kormánynak rendeletet kell elfogadnia az előrehozott választások kiírásáról, ettől pedig a választások napjáig legalább kilencven napnak kell eltelnie. Vagyis ha a következő hetekben lemondana a kormány, akkor az előre hozott választásokat legkorábban februárban vagy márciusban lehetne megtartani.
Az ügyvivő kormány keze ugyanakkor ebben a helyzetben meg lenne kötve, hiszen az alkotmány értelmében
Ez igencsak káros lenne az ország gazdasága számára, hiszen a kormány jelenleg egy új nyugdíj- és bértörvényen is dolgozik, és a helyreállítási terv megvalósítása is lényegesen nehezebbé válna. Ráadásul a legfrissebb felmérések alapján jelenleg egyik kormánypárt sem áll úgy, hogy érdemes lenne megkockáztatnia az előrehozott választásokat.
A PSD ugyan még mindig a legnépszerűbb párt, de támogatottsága 30 százalék alá, 28 százalék környékére csökkent, a PNL pedig immár a második helyre sem feltétlenül esélyes, mivel 18 százalék körül mérik. Az egyetlen igazi nyertes az ellenzéki, szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) lenne, amely akár a voksok 20 százalékát is megszerezhetné.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kihallgatják kedden az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) katonai részlegének ügyészei Raed Arafatot, a belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó katasztrófavédelmi főosztály vezetőjét.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) csak bizonyos feltételek mellett tud továbbra is egy Európa-párti parlamenti többség része maradni, azt viszont kizárja, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök maradjon – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnök.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz hétfő este azt nyilatkozta, pártjának miniszterei folytatják a munkát.
Az RMDSZ nem lép ki a kormányból és nem avatkozik be a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális párt (PNL) közötti konfliktusba” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy a PSD döntése, amellyel megvonja tőle a politikai támogatást, „teljesen hibás és felelőtlen”, hozzátéve: továbbra is ellátja kormányfői feladatait és biztosítja a kormányzás folytonosságát.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond hétfőn kijelentette, hogy ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) visszahívja minisztereit a kormányból, a tárgyalásokat az alapoktól kell újrakezdeni, és a megoldás többé nem köthető „egyetlen személyhez”.
Elsöprő többséggel döntött a PSD Ilie Bolojan miniszterelnök politikai támogatásának megvonásáról: az 5000 küldött 97,7%-a voksolt a radikális lépés mellett. A döntés hivatalosan is kormányválságot indíthat el.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint arról kellene kérdést feltenni, hogy miért idéznének elő alapos ok nélkül politikai válságot, és ki viselné ennek költségeit.
Nicușor Dan hétfőn kijelentette, hogy nincs más jelöltje a miniszterelnöki tisztségre arra az esetre, ha Ilie Bolojan a Szociáldemokrata Párt (PSD) belső szavazása nyomán távozna a kormány éléről.
A jelenlegi kormánykoalíciónak megoldást kell találnia Románia stabilitásának megőrzésére – jelentette ki Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési miniszter hétfőn Nagybányán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!