Ludovic Orban, a PNL elnöke szerint a kormánypárti vezetők azáltal követték el ezeket a bűnöket, hogy a kabinet az államfő tudta nélkül memorandumot fogadott el Románia izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe költöztetéséről, és a titkos dokumentumról a nyilvánosság előtt beszéltek.

A PNL elnöke arra alapozza érveit, hogy az alkotmány szerint Románia külföldi képviseletére az államfő jogosult, és egy 2012-es alkotmánybírósági döntés is megerősítette az elnök szerepét az ország külpolitikai irányvonalának kialakításában, tehát nélküle a kormány nem hozhatott volna az országot elkötelező külpolitikai döntést – közölte a párt szóvivője. Liviu Dragnea PSD-elnök nem veszi komolyan a kezdeményezést. „Mit mondhatnék erre az ostobaságra? Mégis, a hősök napja van ma, ne késztessenek arra, hogy olyanokról beszéljek, akiknek semmi közük a hősökhöz, őszintén” – válaszolta a kormánypárti politikus újságírók kérdésére.

Elemzők szerint az ellenzéki pártvezér fellépése nem feltétlenül azt célozza, hogy bíróság elé állítsák és esetleg el is ítéljék a kormányfőt, hanem csak eszközt akar biztosítani az államfőnek arra, hogy eltávolítsa Dăncilát a hatalomból.

Az államfő április végén – egyebek között az ország izraeli nagykövetségének áthelyezése körüli nézeteltérésre hivatkozva – bejelentette, hogy megvonja a bizalmat Dăncilától, lemondásra szólította fel a miniszterelnököt, hozzátéve, alkalmatlannak tartja őt tisztsége betöltésére. Dăncilă közölte, hogy nem hajlandó lemondani, ilyen körülmények között pedig az államfőnek nincsenek eszközei leváltásra, őt csak a parlament távolíthatja el a kormány éléről.

Azt azonban az alkotmány lehetővé teszi, hogy az elnök felfüggessze tisztségéből a kormány valamelyik tagját, ha hivatala gyakorlása közben elkövetett bűncselekményért bűnvádi eljárás indult ellene. A kormányfőnek mentelmi joga van ugyan, de ennek felfüggesztését is adott esetben az államfőtől – nem pedig parlamenttől – kérheti az ügyészség, ha úgy dönt, hogy bűnvádi eljárását kezdeményez Viorica Dăncilă ellen, a szociáldemokrata kormányfőnek ugyanis nincs parlamenti mandátuma.