Fotó: Rompres
2008. március 11., 00:002008. március 11., 00:00
A kezdeményezésrõl Laurenþiu Streza erdélyi metropolita, az alapítvány elnöke (képünkön) számolt be tegnap, hangsúlyozva: az alapítvány csak a román állammal közösen fordul a bírósághoz Gozsdu Manó egykori ügyvéd, mecénás Budapesten található hagyatékának visszaszerzése érdekében. A szervezet egy 1937-ben született államközi egyezményre alapozza a pert, amelynek értelmében a budapesti Gozsdu-hagyaték a román ortodox egyház kezelésébe került. Streza azt is elmondta, hogy nem egyházi vezetõként, hanem a civil szervezet elnökeként cselekszik. A metropolita ugyanakkor elismerte, hogy nem számít könnyû perre, mivel az alapítvány nem rendelkezik az ehhez szükséges anyagi háttérrel, így remélik, hogy sikerül támogatókat szerezni, illetve egy olyan ügyvédi irodát találni, amely biztosítaná a jogi képviseletet annak fejében, hogy a visszaszerzett hagyatékból utólag részesüljön. Az egyházi vezetõ ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az alapítvány csak abban az esetben fordul a bírósághoz, ha a román állam támogatja a kezdeményezést, és ennek érdekében meg is keresik az illetékeseket. Streza szerint a nagyszebeni alapítványnak több milliárd eurót kellene visszaszereznie, attól függetlenül, hogy a hagyatékhoz tartozó ingatlanok egy része már magánkézben van. A Gojdu-alapítvány egyébként már készített egy tanulmányt, amely szerint a visszaigényelt összegbõl 2050-ig tudnának erdélyi és magyarországi ortodox diákoknak ösztöndíjat biztosítani. A metropolita szerint egyértelmû számukra az is, hogy nem szerezhetik vissza mind a 14 épületet. Streza végül szólt a közös román–magyar Gozsdu Közalapítványról is, kijelentve: nevetséges lett volna, ha a két állam kormánya egy több milliárd euró értékû hagyaték megõrzését megoldotta volna egy néhány százezer euróból létrehozott alapítvánnyal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magánlaboratóriumoknak és -klinikáknak fel kell majd tüntetniük, mekkora elszámolási keretre szerződtek az egészségbiztosítóval, hogy a páciensek előre tudják, kell-e fizetniük a laborvizsgálatokért – jelentette be szombaton az egészségügyi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottságának növekedése a demokrácia csökkenését jelenti – jelentette ki Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, volt miniszterelnök-helyettes.
Vita robbant ki a párttörvény tervezett módosításáról, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt állítja: az valójában az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke korábbi pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) érdekeit szolgálja.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Marius Budăi szerint a párt miniszterei az elmúlt héten bizonyították, hogy lehet kézzelfogható eredményekkel kormányozni.
Hibáztak a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai, amikor gyakorlatilag kérkedtek a vagyonukkal – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, korábbi miniszterelnök-helyettes.
Románia nem vezeti be 2027-től a lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint ezt az intézkedést a költségvetési konszolidáció időszakának végéhez közeledve vizsgálják majd felül.
Románia nem csak azt szeretné, hogy az amerikai katonák itt maradjanak, de azt is, hogy még több jöjjön, még ha ennek meg is fizeti az árát – erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök egy interjúban.
Munkahelyek létrehozása a fiatalok számára, az infláció és a megélhetési költségek visszaszorítása, a jövedelmek növelése – ezt várják az emberek a független Luca Niculescu vezette kormánytól egy friss felmérés szerint.
Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban – közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Látogatottsági adatok