2009. március 31., 16:542009. március 31., 16:54
A hamis diplomaszerzés kapcsán vizsgálat zajlik ugyanakkor hat másik akkreditált felsőoktatási intézménynél is, közöttük a Hyperion Egyetem, a ploiesti-i Kőolaj- és Gázipari Műszaki Egyetem, a Gheorghe Cristea Egyetem, a temesvári Nyugati Tudományegyetem vagy a targovistei Valahia Egyetem.
A rendőrakadémia vezetése tagadja, hogy köze volna a hamis diplomákhoz, állítása szerint semmiféle házkutatást nem tartottak az intézménynél. „Egyetlen olyan diák sem vizsgázott nálunk, aki akkreditációval nem rendelkező egyetemen végezte volna tanulmányait” - állítja Ştefan Mitroi, kommunikációs igazgató.
A bukaresti ügyészek szerint egy fővárosi, öt személyből álló csoport 15 ezer személyt juttatott oly módon egyetemi diplomához, hogy azoknak sosem kellett egyetemre járniuk. Az üzlet alapja két, akkreditálással nem rendelkező alexandriai magánegyetem, ahol az ügyfél 3500 euró ellenében megkapta az egyetem elvégzését bizonyító dokumentumokat, a friss egyetemi végzett pedig mehetett államvizsgázni a hamisítók által kijelölt hét akkreditált magánegyetem egyikéhez. Választani itt is lehetett: újabb 600 euró ellenében a hamisítók húsz szakképzett társa közül valaki bevállalta a vizsgát, ahova egy hamis személyi igazolvánnyal jelentkezett. A procedúra végén pedig a megrendelő átvehette az akkreditált intézmény kiállította, felsőfokú végzettséget bizonyító oklevelet. A diplomaszerzésnek az érettségi bizonyítvány hiánya sem volt akadálya, a két magánegyetem szükség esetén ezt is biztosította a hozzájuk fordulóknak. Egyikük székhelyén összesen hatvan, az ország különböző gimnáziumainak pecsétjét találták meg, kitöltetlen érettségi bizonyítványok tucatjaival és a hamis személyi igazolványok elkészítéséhez szükséges speciális fóliával együtt. Az ügyészek azt is felderítik, kik voltak a hálózat ügyfelei.
Az alexandriai „Alexandru Ghica” és „Europa Ecor” egyetemek több tanára ellen is vizsgálat zajlik., akárcsak az egyetem alapítója és rektora, Mina Silviu Dobronauţeanu ellen, aki a diplomagyártó hálózatot irányította.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Látogatottsági adatok