a román elnökség egyik célja pedig éppen a belső határellenőrzés nélküli övezethez való csatlakozás. Románia felkészült arra, hogy a schengeni térség tagja legyen, és Magyarország épp ezért nem tartja szerencsésnek a csatlakozás ügyét más feltételekkel összekötni.

Gulyás Gergely szerint számtalan nagy jelentőségű, Magyarországot is közvetlenül érintő ügy szerepel napirenden a román uniós elnökség idején, és köztük vannak olyanok is, ahol közös magyar-román érdekek vannak. Ezek közül a következő hétéves EU-ciklus költségvetését emelte ki. Mind Magyarország, mind Románia azt szeretné, ha sem a kohéziós -, sem az agrártámogatások nem csökkennének, és ha a tagállamok a befizetéseiket növelni tudnák, pótolva a brit kilépés miatt kieső költségvetési forrásokat.

„Az is egyértelműen közös érdek, hogy Dél- és Közép-Európa között ne lehessen olyan feszültséget kelteni, ami megnehezíti a költségvetés elfogadását, ezért úgy gondoljuk, hogy az előterjesztett (költségvetési) javaslat arra semmiképpen nem alkalmas, hogy ezt most el tudjuk fogadni, de egyáltalán nem mindegy, melyek azok az ügyek, amelyek a legfontosabb eldöntendő kérdések közé kerülnek, és a román elnökség alatt ezeket a kérdéseket meg kell határozni” – magyarázta Gulyás Gergely.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta:

„Reméljük, hogy erős RMDSZ-képviselet lehet ez EP-ben. Ez egyszerre erősíti a magyar képviseletet és a néppárti frakciót” – mondta Gulyás Gergely. Megbeszélésükön az RMDSZ elnöke a romániai magyar közösséget érintő időszerű ügyekről, egyebek mellett a marosvásárhelyi magyar orvosképzés körüli gondokról is beszámolt.

„Azt reméljük, a román politika elég erős lesz ahhoz, hogy ezeket úgy oldja meg, hogy ne elnyomni akarja a nemzeti kisebbségeket, hanem azokat a jogokat, amelyeket már eddig is élveztek, vagy pedig törvények garantálnak számukra, a jövőben valóban gyakorolhassák” – jelentette ki Gulyás Gergely.

Magyarország számára mindig is a jószomszédi viszony feltételeként értelmezett kulcskérdés marad az, hogy a Romániában élő magyarság milyen mértékben tudja anyanyelvét használni, anyanyelvén tanulni, és hogy milyen feltételek adottak ahhoz, hogy szülőföldjén magyarként élhessen – mutatott rá a Miniszterelnökséget vezető miniszter.