2010. december 09., 12:562010. december 09., 12:56
A megkérdezettek egyenlő arányban (38 százalék) tartják jónak, illetve rossznak, hogy a második világháború után Romániában a kommunisták kerültek hatalomra. A megkérdezettek 25 százaléka nem tudott, vagy nem akar válaszolni erre a kérdésre.
A lakosság 48 százaléka szerint a Szovjetunió játszott döntő szerepet a kommunisták hatalomra kerülésében, 17 százaléka a Román Kommunista Pártnak (PCR) tulajdonítja ezt a szerepet, a válaszadók egynegyede nem tudott válaszolni erre a kérdésre. A megkérdezett 15 és 25 év közötti fiatalok azt válaszolták: nem sokat tudnak a kommunizmusról, és nem is nagyon érdekli őket ez a téma. A válaszadók 83 százaléka azt mondta: nem szenvedett sérelmet a kommunista rendszer idején, csak 10 százalékuk állítja ennek ellenkezőjét. A megkérdezettek 63 százaléka a Szekuritátét nevezte meg a rendszer fő elnyomó szerveként, 37 százalékuk a milíciát, 35 százalékuk pedig a PCR-t nevezte meg.
A megkérdezetteknek több mint a fele úgy gondolja: jelenleg kevésbé vagy egyáltalán nem fontos a hozzáférés a kommunista titkosrendőrség dokumentumaihoz, hasonlóan vélekednek az átvilágítási (lusztrációs) törvényről is. Az államnak munkahelyet kell biztosítania az embereknek – véli a megkérdezettek 70 százaléka. A válaszadók egynegyede szerint tiltani kellene a kommunista jelképek nyilvános használatát.
A közvélemény-kutatás 2010. október 1. és november 1. között készült, 1123 fős, 15 évesnél idősebb személyekből álló reprezentatív mintán, hibaszórása plusz-mínusz 3 százalék.
A legnagyobb diszkréció mellett temették újra a Ceauşescu házaspárt a bukaresti Ghencea temetőben. A diktátor, Nicolae Ceauşescu és neje, Elena földi maradványait nem az 1989-es sírhelyben, hanem a temető egy másik részében hantolták el, a sajtót egy őrző-védő cég tagjai tartották távol.
Mint arról beszámoltunk, a diktátor házaspárt júliusban hantolták ki szintén halott lányuk, Zoia férjének, Mircea Opreannak a kérésére, aki DNS-teszt segítségével kívánt megbizonyosodni arról, hogy valóban Ceauşescuék nyugszanak a sírban.
Közben szintén csütörtökön Teodor Mărieş, az 1989. december 21. forradalmárszervezet elnöke bejelentette: birtokukban van egy dokumentum, amely bizonyítja, hogy Ion Iliescu 1989. december 25-én a kivégzés helyett életfogytiglani börtönbüntetésre módosította Ceauşescuék ítéletét. Az ok az lehetett, hogy a diktátor utasítást adott a forradalmárok ellen harcoló csapatoknak a harcok beszüntetésére. Iliescu válaszában közönséges hamisítványnak nevezte a dokumentumot.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.