
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Újabb felmérés mutatja, hogy Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese kapná a legtöbb szavazatot, ha elindulna az államfő-választáson, azonban a másodok helyen meglepetésjelölt szerepel: a botrányairól hírhedt, szélsőséges Diana Șoșoacă.
2023. november 28., 13:292023. november 28., 13:29
2023. november 28., 15:152023. november 28., 15:15
Az AtlasIntel nemzetközi közvélemény-kutató cég által készített felmérés szerint az első fordulóban Geoană végezne az élen a szavazatok 20,4 százalékával.
– igaz, ő már többször is jelezte, hogy nem kíván elindulni a tisztségért.
A negyedik Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt elnöke 10 százalékkal, az ötödik George Simion AUR-vezér 7,7 százalékkal, őt Cătălin Drulă, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke követi (6,9 százalék), Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nemrég lemondott igazgatója pedig 6,4 százalékos támogatást kapna.
A felmérésben rákérdeztek arra is, hogy a második körben hogyan szavaznának a válaszadók.
Ha Simionnak Marcel Ciolacuval kellene megmérkőznie, akkor is alulmaradna: a miniszterelnök a szavazatok 48,2 százalékával nyerne. Egy Geoană–Kövesi-párharcból a NATO helyettes főtitkára kerülne ki győztesen 47,5 százalékkal. Ha viszont Kövesi Ciolacuval jutna be a második körbe, ott a főügyész győzne 45,3 százalékkal.
Geoană Ciolacut is legyőzné, a voksok 45,7 százalékát megszerezve. A felvázolt lehetőségek közül Simion egyikben sem nyerne. Bár érdekes lett volna, hogyan reagálnak a megkérdezettek, Geoană–Șoșoacă-párharc nem szerepel a felmérésben. A felmérés október 20. és 29. között készült 2000 fős reprezentatív mintán, a hibahatár 2 százalék.

Továbbra is Mircea Geoană helyettes NATO-főtitkárt, korábbi szociáldemokrata pártelnököt látnák a legtöbben szívesen Románia következő államfőjeként – derül ki egy friss felmérésből.
Mint megírtuk, Geoană legutóbb múlt vasárnap este jelentkezett be egy olyan videóval, amelyben bejelentette: hamarosan egy „egészséges és ambiciózus” tervet mutatnak be Románia számára, ami arra utal, hogy valóban el kíván indulni az elnökválasztáson.
Az elmúlt hónapokban készített felmérések egyöntetűen azt mutatják, hogy Geoană rendelkezne a legnagyobb támogatottsággal, ha független jelöltként elindulna az államfő-választáson. Ez azonban nagyjából 30 százalék körüli eredményt jelent, vagyis a második fordulóban dőlne el a csata közte és egy másik jelölt között.
Ugyanakkor mind a PSD és a koalíciós partner – de az elnökválasztáson várhatóan saját jelöltet indító –PNL illetékesei, mind a Krónikának nyilatkozó szakértő úgy vélekednek: párttámogatás nélkül egy független jelöltnek minimális esélye van az államfői tisztség elnyerésére.

Nem hiszek a felmelegített levesekben – így kommentálta Marcel Ciolacu miniszterelnök, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, hogy Mircea Geoană függetlenként elindulhat a jövő évi államfő-választáson.
Miközben a bukaresti kormánykoalíció pártjai papíron továbbra is kormányoznak, a parlamentben egyre kevésbé egyértelmű, hol húzódik a tényleges többség határa. Az őszi ülésszak első napján az AUR és az SOS Románia megerősödött a képviselőház vezetésében.
Keddtől működik az E-Sănătatea mea (E-Egészségem) egészségügyi portál – jelentette be kedden az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra sem hajlandó olyan kormányt támogatni, amelynek a Szociáldemokrata Párt (PSD) is része – jelentette ki Siegfried Muresan, a PNL európai parlamenti képviselője.
Cáfolta Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka, hogy részt vett a forradalmárok elleni megtorlásokban 1989 decemberében, illetve a tüntetők elleni fellépésben az 1990-es bukaresti bányászjárás idején.
Több tucatnyian veszítik el tisztségüket a feddhetetlenségi törvény módosítása nyomán – jelentette be az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI):
Egy romániai befektető a chatbot tanácsára elhitte, hogy külföldi brókere már levonta a nyeresége után járó adót, ezért nem vallotta be a jövedelmet.
Nincsenek arra utaló jelek, hogy az ország nyugati, Kárpátokon belüli területein fokozódott volna a drónok által elkövetett légtérsértések kockázata – közölte a román védelmi minisztérium a Krónikával.
Egy év szabadságvesztést szabott ki hétfőn Clotilde Armandra, Bukarest első kerületének volt polgármesterére az első kerületi bíróság, de a büntetés alkalmazását két év próbaidőre elhalasztotta. Az ítélet nem jogerős.
szóljon hozzá!