„Jó román”. Az elhúzódó belpolitikai instabilitás ellenére töretlen az elnök népszerűsége
Fotó: Lukácsi Lehel
Ha most lennének a helyhatósági választások, a szavazók 32,7%-a a Nemzeti Liberális Pártra (PNL), 25,3%-a a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 19,8%-a pedig a Mentsétek meg Romániát Szövetség - Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja alkotta szövetségre (USR-PLUS) adná a voksát – derül ki a Társadalomkutatási Iroda (BCS) május 1-je és 7-e között végzett közvélemény-kutatásából.
2020. május 13., 16:522020. május 13., 16:52
2020. május 13., 16:542020. május 13., 16:54
Az Agerpres beszámolója szerint ugyanakkor az RMDSZ a szavazatok 5,9%-át, a Népi Mozgalom Párt (PMP) a voksok 5,3%-át, a Pro Románia 5,2%-át, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 1,7%-át, a Zöld Párt 1%-át kapná meg, és a szavazók 3%-a más párt képviselőjét választaná.
Ami a parlamenti választásokat illeti, a megkérdezettek 33%-a PNL-t támogatná, 22,5%-a PSD-t, 22%-a az USR-PLUS-t, 6,5%-a a PMP-t, 5,3%-a az RMDSZ-t, 5,1%-a a Pro Romániát, 1,4%-a az ALDE-t, 0,9%-a a Zöld Pártot, 3,4%-a más pártot. A választók 25,8%-a nem döntötte még el, hogy miként szavaz.
A közvélemény-kutatás eredménye szerint a romániaiak 43%-a bízik vagy nagyon bízik az államelnökben, míg 56%-uk kevésbé vagy egyáltalán nem.
Azoknak a közéleti szereplőknek a listája, akikben „nagyon” bízik a lakosság, a következő: Klaus Iohannis (15%), Gabriela Firea (13%), Dacian Cioloş (10%), Margit hercegnő, Traian Băsescu, Ecaterina Andronescu (9-9%), Florin Călinescu, Cristian Diaconescu, Marcel Ciolacu (8-8%), Victor Ponta, Dan Barna, Kelemen Hunor (7-7%), Ludovic Orban, Bogdan Aurescu, Rareş Bogdan, Viorica Dăncilă (6-6%), Cătălin Predoiu, Călin Popescu Tăriceanu, Virgil Popescu, Nicuşor Dan, Claudiu Năsui, Paul Stănescu (4-4%), Monica Anisie, Raluca Turcan, Nicolae Bănicioiu (3-3%).
Egy másik megközelítés szerint ugyanakkor Klaus Iohannis államelnökben a válaszolók 43%-a bízik vagy nagyon bízik, 56%-a kevésbé vagy egyáltalán, 1% pedig azt válaszolta, hogy nem ismeri őt. A lista második helyén Margit hercegnő áll (31%, 55% és 14%), majd Traian Băsescu (29%, 70%, 1%), Dacian Cioloş (27%, 67%, 6%), Gabriela Firea (Bukarest főpolgármestere - 26%, 70%, 4%), Ludovic Orban kormányfő (24%, 73%, 3%), Victor Ponta (Pro Románia - 23%, 74%, 3%) következik.
A listán szerepel még többek között Dan Barna (USR - 22%, 70%, 8%), Bogdan Aurescu külügyminiszter (21%, 50%, 29%), Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter (19%, 59%, 22%), Virgil Daniel Popescu gazdasági miniszter (17%, 56%, 27%), Călin Popescu Tăriceanu (ALDE - 17%, 78%, 5%), Monica Anisie oktatási miniszter (16%, 63%, 21%), Marcel Ciolacu (PSD - 16%, 74%, 10%), Raluca Turcan kormányfő-helyettes (15%, 70%, 15%), Kelemen Hunor (15%, 72%, 13%), Viorica Dăncilă (PSD - 13%, 81%, 6%).
A kutatás más témákkal is foglalkozott, íme a válaszok:
- Egyesülés a Moldovai Köztársasággal: 57% mellette, 24% ellene, 19% közömbös;
- Az euró bevezetése: 47% mellette, 33% ellene, 20% közömbös;
- Terhességmegszakítás kérésre: 43% mellette, 37% ellene, 20% közömbös;
- Az egyházak közpénzből történő finanszírozásának megszüntetése: 42% mellette, 41% ellene, 17% közömbös;
- Oltások kötelezővé tétele: 39% mellette, 47% ellene, 14% közömbös.
A világ és annak politikai értékei című kutatást 1545 fős reprezentatív mintán végezték, a válaszadók 10%-át a külföldön élő románok sorából választották ki. A minta statisztikai hibahatára +/- 2,7,%. Az interjúkat telefonon (75%) és online (25%) végezték. A kutatást az amerikai román republikánusok országos bizottsága finanszírozta
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás