Az elképzelés szerint a diákoknak nem kellene félévi dolgozatot írniuk, helyette tanév eleji és végi országos szintű, egységes felmérők lennének
Fotó: Rab Zoltán
Félévek és évharmadok helyett a tanév 6–8 hetes tanítási modulokra osztásáról döntöttek az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért felelős bizottságának szerdai ülésén. Az elképzelés szerint mozgóvakációt is bevezetnének, a diákoknak nem kellene félévi dolgozatot írniuk, és változna a számonkérés és értékelés módja is. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint azonban az elképzelést csak úgy lehet alkalmazni, ha módosítják a romániai tanintézetek működésének keretszabályzatát, ezenkívül a tanterv átalakítására is szükség van.
2022. március 30., 19:182022. március 30., 19:18
2022. március 30., 20:012022. március 30., 20:01
A következő tanévtől teljesen megreformálnák az iskolai év szerkezetét, félévek és évharmadok helyett kisebb tanulási időszakokra és vakációkra osztanák a tanévet, ezenkívül módosulna a felmérés és értékelés módja is. Az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért felelős bizottságának szerdai ülésén Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter egy teljesen új javaslattal rukkolt elő: elvetik a félévet, az évharmadot, és modulokra osztják a tanévet. Az oktatási miniszter február közepén még arról beszélt, hogy a közoktatásban vissza kellene térni az évharmados rendszerhez, igaz, már akkor is említette, hogy 6–8 hetes modulokban képzeli el a tanítást, és ezek között lennének a vakációk. Az még nem körvonalazódott, miként történik majd az éves tanulmányi átlag kiszámítása, de az már biztos, hogy nem lesznek félévi dolgozatok.
Így tagolódik majd a 2022–2023-as tanév: első modul: szeptember 5. – október 21., őszi vakáció minden diáknak: október 22–30. között, második modul: október 31. – december 22., téli vakáció: december 23. – január 8., harmadik és negyedik modul: január 9. – április 6., tavaszi vakáció: április 7–18., ötödik modul: április 19. – június 16., nyári vakáció: június 17. – szeptember 4. A 2023. februári mozgóvakáció egyhetes lesz, ezt február 6. és 24. között kell kiadni, de minden tanfelügyelőség eldöntheti, hogy az adott megyében melyik hétre esik.
A Zöld hétről szintén az iskolák döntenek, ezt április 19. és június 16. között kell megszervezniük a tanintézeteknek. A javaslat szerint a következő tanév összesen 36 hétből, vagyis hozzávetőleg 180 iskolai napból áll.
Sorin Cîmpeanu a kormányülést követő sajtótájékoztatón kifejtette, egyelőre a következő tanév szerkezete biztos, arról konszenzus született a bizottság ülésén. Az is körvonalazódott, hogy nem lesznek félévi dolgozatok, és valószínű, féléves vagy ciklus végi lezárások sem. Ez utóbbiak eddig sem voltak relevánsak – mondta a miniszter. Kallós Zoltán oktatásügyi államtitkár a Krónikának elmondta, a továbbiakról még nem született végleges döntés, van egy olyan lehetőség, hogy félévi dolgozatok helyett tanév eleji és végi országos szintű, egységes felmérők legyenek, és ezek eredményei számítsanak bele az értékelésbe. Az államtitkár hozzátette, ezt az elképzelést csak úgy lehet alkalmazni, ha módosítják a romániai tanintézmények működésének és megszervezésének keretszabályzatát (ROFUIP), mert a mostani jogszabályok nem teremtik meg minderre a jogi keretet. Kifejtette, már a tanévszerkezet összeállítása rugalmasságot mutat, a februári mozgóvakációról a tanfelügyelőségek maguk dönthetnek.
Nem híve az országosan egységes tételeknek, a központosított vizsgarendszernek Ferencz S. Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke. Lapunknak kifejtette, már volt próbálkozás az országos szinten egységes felmérők bevezetésére, ám rossz tapasztalat volt, ugyanis az oktatás nem az uniformizálásról szól, hanem ellenkezőleg, az egyéni igényeket is figyelembe kell vennie. Más országok tanügyi rendszeréhez hasonlóan nálunk is közelebb kell vinni az oktatást a gyermekhez, egyénre szabni minél nagyobb mértékben – fejtette ki az oktatáspolitikai szakértő.
A ciklus vagy tanév elején minden pedagógusnak a tantárgyából, tantárgycsoportjából fel kell mérnie a gyerek képességeit, majd arra kell ráépítenie a fejlesztő tevékenységet. A felmérések célja, hogy a pedagógus lássa, meddig jutott el a diák a tananyaggal, majd a következő szakaszokat annak függvényében módosítsa, hogy milyen további kompetenciafejlesztési igényei vannak a gyereknek. A hazai oktatási rendszer még mindig jegycentrikus, nem feltétlenül a diák fejlesztését szolgálja – szögezte le Ferencz S. Alpár. Rámutatott, évek óta szorgalmazzák, hogy a tananyagot kell nagyon sürgősen változtatni a nagy volumene miatt, és a mindennapi életben való alkalmazhatóságot kell szem előtt tartani. Ezenkívül nem a tudás átadására, hanem a kompetenciák fejlesztésére kell összpontosítani. Az RMPSZ közel háromezer pedagógus megkérdezésével készített felmérést Erdély-szinten a tanévszerkezetről, ezt kiértékelik, és hamarosan nyilvánosságra hozzák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia az elmúlt évtizedek egyik legnehezebb hidrológiai időszakát éli át, különösen mivel a Duna felső vízgyűjtő területén sem várható csapadék a közvetlenül előttünk álló időszakban – tájékoztatott a vízválság kapcsán az országos vízügyi igazgatóság.
Uniós szinten már hatályba léptek a gépjárművezetői engedélyek megszerzésére és használatára vonatkozó új szabályok. A reform célja a halálos közúti balesetek számának drasztikus csökkentése.
Az SOS Románia párt elnöke és európai parlamenti képviselője, Diana Iovanovici-Șoșoacă közölte, hogy „elég jól” érzi magát a csütörtöki autóbalesete után.
Senkit sem fenyeget börtön, ha a saját kútjában levő vizet használja – szögezte le Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Szeptember elsejétől használhatják a páciensek az E-Sănătatea Mea országos digitális platformot – jelentette be csütörtökön az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke.
A magát Európa-pártinak valló Ilie Bolojan elismerte, hogy a „szélsőséges” George Simionnal kötött háttéralkukkal mentette meg a tisztségét – jelentette ki csütörtökön Sorin Grindeanu.
Olyan módosítást fogadott el csütörtökön a szenátus jogi bizottsága az ANI működését szabályozó törvényhez, amely visszamenőleges hatállyal szüntetné meg köztisztséget betöltő személyek mandátumát.
A romániai polgárok közel felének elege van a politikai patthelyzetből, és előrehozott választásokat szeretne – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint mérlegelhető a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök által javasolt „fegyverszüneti kormány” létrehozása, ha nem sikerül más kormányzati megoldást találni.
Dulakodásig fajult a juhexport újraindítását követelő juhászok csütörtöki tüntetése Bukarestben: a résztvevők összecsaptak a csendőrökkel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!