2009. január 14., 13:502009. január 14., 13:50
Románia számára a félelnöki rendszer jelenti a legjobb megoldást – jelentette ki szerdán Traian Băsescu annak a jelentésnek a bemutatóján, amelyet egy általa felkért bizottság állított össze az ország alkotmányos és politikai helyzetéről, és amely a testület által szükségesnek vélt módosításokat is tartalmazza. „Nem hiszem, hogy az állampolgárok elfogadnák, hogy megtagadják tőlük az államfő közvetlen megválasztásának jogát. Tisztázni kell, mit is jelent a félelnöki rendszer, össze kell hangolni az elnök legitimitását az általa alkalmazható intézményi eszközökkel, amelyeket a néptől kapott mandátuma megvalósításához használ föl. Ha továbbra is olyan államfőt választunk, aki nem képes cselekedni, semmibe vesszük a nemzetet és csökkentjük a demokrácia mértékét” – fogalmazott az elnök.
Traian Băsescu szerint a parlament feloszlatásának gyakorlatát is összhangba kell hozni a rendszerrel. „A törvényhozás feloszlatása mindenhol a politikai válságok megoldásának egyik lehetséges eszköze. Tudom, hogy egyes magyarázatok szerint ez a jog túlságosan nagy hatalmat biztosítana az elnöknek, de azt hiszem, ezt az álláspontot azok vallják, akik nem értik, mi ennek a gyakorlatnak a lényege. Amikor a politikai alkuk eredménytelenek, új választásokra van szükség. Ezért van szükség a törvényhozás feloszlatásának lehetőségére, ezáltal ugyanis nem az államfő hatalma, hanem az intézmények képessége arra, hogy a válsághelyzetben felelősen cselekedhessenek” – mondta Băsescu.
Az államfő a törvényhozás szerkezetének módosításáról is beszélt. Úgy vélte, érdemes áttérni az egykamarás rendszerre, mivel a jelenleg létező két ház szerepe nagyon hasonló, ráadásul már az Európai Parlament is létezik törvényhozó szervként.
Az elnök változtatna a képviselői mentelmi jog gyakorlatán is, a bűncselekményeket kivonva ez alól. A parlament hitelét úgy adná vissza, hogy korlátozná a sürgősségi rendeletek kibocsátásának lehetőségét.
Módosítana az ország közigazgatási felosztásán is: a jelenlegi, negyven éve kialakított megyerendszer helyett 9-12 megyét szeretne. Visszaállítaná az alkotmánybíróság hitelét is, amely véleménye szerint jelenleg a politikai életben dúló viták bírájának szerepét játssza. A népszavazási törvényt is megváltoztatná, beiktatva azt a cikkelyt, amelynek értelmében a parlamentnek kötelező módon törvényt kellene alkotnia azon kérdésekben, amelyeket a nép megszavazott. Módosítaná a Legfelsőbb Védelmi Tanács szerkezetét és szerepkörét is, emellett rögzítené az állampolgárok jogait az alkotmányban.
„Az alkotmány módosítását nem szabad elsietni, de halogatni sem. Ha a kormány felkér, cselekedni fogok” – szögezte le Băsescu. Az elnök szerint a jelenlegi alkotmány hiányosságai miatt működési zavarokat okozott az állami intézményekben, ezért kért fel egy fiatal alkotmányjogászokból álló csoportot a szükséges módosítások kidolgozására.
Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke bejelentette, támogatja az államfő elképzeléseit, mivel mind az állam, mind a kormány szerkezete reformra szorul. Mint kifejtette, az elnöki bizottság alkotmánymódosítási javaslatai mellett átfogó szerkezeti átalakítások szükségesek az állam működésében. A politikus szerint ennek érdekében széles körű nyilvános vita szükséges. „A módosított alkotmányhoz és az új köztársasághoz a polgárok részéről is nagyarányú támogatás szükséges” – mutatott rá Mircea Geoană.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.