Felavatták a kommunizmus áldozatainak bukaresti emlékművét

A 130 tonnás, 28 méter magas, acélból készült, három ég felé törő, stilizált szárnyat ábrázoló emlékmű több mint tíz évig épült 2,3 millió eurós költségvetésből. Az alkotás a Szabad sajtó terén kapott helyet, ahol a kommunista években Lenin szobra állt – számolt be az MTI.

A kommunizmus áldozatainak emlékművét a politikai foglyok nemzetközi szövetsége képviselőinek jelenlétében, katonai tiszteletadással szentelték fel, Klaus Johannis államfő pedig ünnepi beszédében háláját és elismerését fejte ki a kommunizmussal szembeszálló ellenállók áldozatvállalása előtt.

Az elnök aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Romániában mindmáig nem vizsgálták ki az 1989-es forradalom idején elkövetett bűnöket és úgy vélte: a felelősségre vonás nem maradhat el. Johannis szerint olyan törvényre lenne szükség Romániában, amely megtiltaná a kommunizmus bűneinek tagadását. Az emlékmű felállításáról 2003-ban döntött a román kormány, de a kiválasztott helyszínt nem mindenki tartja jó ötletnek.

Călin Dan, a kortárs művészetek múzeumának igazgatója a piacvezető televízió híradójának korábban azt mondta, jobb lett volna üresen hagyni a Lenin-szobor talapzatát, mert az 1990-ben Szabad sajtó háznak átnevezett, a múlt század ötvenes éveiben épült egykori Scânteia-ház szerinte önmagában is egy önkényuralmi rendszer jelképe, és bármilyen eléje helyezett műalkotás „bűnrészessé válik”, akkor is, ha ennek éppen ellenkezője volt a cél – írja az MTI.

Bukarest utóbbi évtizedekben felállított köztéri alkotások rendre vegyes fogadtatásban részesültek. Nem aratott osztatlan elismerést sem az Egyetem téri Törött hegedű, sem a Nemzeti Színház előtt felállított Pojácák szekere, sem a Forradalom téren emelt, a bukarestiek által átdöfött burgonyaként emlegetett Újjászületés emlékmű, sem a Traianus római császárt meztelenül, ölében farkassal megjelenítő szobor, amely a Történeti Múzeum lépcsőin fogadja a látogatókat.