2010. július 18., 16:282010. július 18., 16:28
Emil Boc pénteken bejelentette, hogy a helyi hatóságok az áradások okozta károkról szóló összesített adatok 90 százalékát továbbították a kormánynak. Az újságírók kérdésére, miszerint kérni fogják-e a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) az államháztartási hiánycél módosításának engedélyezését az áradások okozta kár miatt, a miniszterelnök azt válaszolta, hogy a kormány elvégzi a „számításokat” és meghozza majd a döntést.
Para Lóránt, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára pénteken Sepsiszentgyörgyön arról számolt be, hogy a szaktárca legkésőbb két héten belül véglegesíti az árvízvédelmi stratégiát. A főtitkárhelyettes szerint a minisztérium módosította a Környezetvédelmi Alap működését és megteremtette a lehetőségét annak, hogy sürgős esetekben „jelentős összeget” utalhassanak ki árvízvédelmi munkálatokra.
„A minisztérium prioritásként kezeli az Országos Vízügyi Hatóság befektetéseit, idén a legnagyobb összeget kapják az intézmény létrejötte óta. A költségvetésbe több mint 900 millió lejt különítettünk el ilyen munkálatokra, ez a pénz világbanki hitelből származik. Így felszabadítottunk a költségvetésben pénzt, amelyet ilyen sürgős, árvízvédelmi esetekben kormányrendelettel utalhatunk ki” – közölte Para Lóránt. A főtitkárhelyettes szerint a minisztérium keretében létrehoznak egy árvízvédelmi és vízmenedzselési hatóságot, így egyszerűbbé válik a procedúra, és gyorsabban beavatkozhatnak katasztrófa esetén.
Dávid Csaba, az Országos Vízügyi Hatóság igazgatója, aki a főtitkárhelyettessel közösen látogatta meg az árvíz sújtotta háromszéki településeket, arra hívta fel a figyelmet, hogy változtatni kell a hidrotechnikai szemléleten. Rámutatott: az utóbbi években változtak a meteorológiai jelenségek, egyre gyakoribbá vált, hogy rövid idő alatt nagy mennyiségű eső zúdul le kis területre. A gátakat már nem tudják tovább emelni, így az egyetlen racionális megoldás, ha gyűjtőgátakat építenek, mutatott rá a szakember.
Mint mondta, Kovászna megyében három védelmi rendszer megépítését támogatja a kormány: Kézdivásárhely közelében a Kászon-, Erdővidéken a Barót-, Sepsiszentgyörgyön pedig a Debren-patak rendezését. Dávid Csaba elmondta, kilencpontos prioritáslistát állítottak össze, ebből három Kovászna megyei munkálat, amelyekre várhatóan sürgősségi kormányrendelettel utalnak ki pénzt. A Kászon- és Barót-patak medrének rendezése becslések szerint 15–20 millió lejbe kerül majd, a Sepsiszentgyörgyöt átszelő Debren-patak kitakarítására, gátrendszerének kiépítésére ezután készítik el a terveket, és megfelelő helyet keresnek a gyűjtőgátnak.
Kovászna megyében közel 15 millió lejes kárt okoztak a júniusi árvizek, míg a júliusi kárt még nem összesítették. György Ervin prefektus szerint a kárfelmérők naponta dolgoznak, de a gyakori zivatarok akadályozzák a munkát. Tegnap délután Bölönre zúdult hatalmas vízmennyiség, a felhőszakadás következtében megáradt a helyi patak, amely 250 házat és a községbeli hidat is elöntötte. Az ár egy 51 éves nőt is elsodort, őt sokkos állapotban szállították kórházba.
A községben júniusban is jelentős áradások voltak. Több tíz gazdaság, pince, termőföld került víz alá csütörtökön este a Hargita megyei Lövétén is, miután egy felhőszakadás következtében kilépett medréből a Kis-Homoród-patak. A katasztrófamegelőző felügyelőség becslése szerint 21 gazdaságot árasztott el a víz, a Kövesi-patak hídja tönkrement és megrongálódott a 132-es út százméteres szakasza is.
| Közel 800 házat hamisan nyilvánítottak károsodottnak a Maros megyei Nyárádkarácsonban – állapította meg a megyei ellenőrző bizottság. Mircea Munteanu, a prefektus kabinetfőnöke elmondta: a helyi hatóságok elküldték a prefektúrára az árvízkárokról szóló kimutatásokat, és ahol úgy ítélték meg, hogy túlzások történhettek, bizottságot alakítottak, amely a helyszínen vizsgálódott. A testületet elsőként Nyárádkarácsonban érte meglepetés, ahol 760 házat tüntettek fel károsodottnak. „Közülük nagyon sok esetben csak a tetőn szivárgott be a víz” – mondta Munteanu, aki nem zárja ki a szankció lehetőségét. Elmondta, az önkormányzatok sok esetben hiányos adatokat küldenek be, a dokumentumok „károsodásokat” említenek „számos háztartás, út, híd” esetében, azonban nem részletezik ezeket. |
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.