
Romániában csak 2025 nyarán közel 2900 haláleset hozható összefüggésbe a hőséggel
Fotó: Pinti Attila
Egyre súlyosabb egészségügyi következményekkel jár a klímaváltozás az európai városokban: a hőséggel összefüggő halálozások száma az elmúlt évtizedekben jelentősen emelkedett. Egy friss nemzetközi tanulmány szerint szinte valamennyi vizsgált városban romlott a helyzet, különösen Dél-Európában. Románia sem kivétel: egy másik, 2026 októberében közzétett kutatás becslése szerint csak 2025 nyarán közel 2900 haláleset hozható összefüggésbe a hőséggel.
2026. október 17., 13:022026. október 17., 13:02
A klímaváltozás hatásai egyre erőteljesebben érződnek az európai nagyvárosokban, ahol a tartós hőhullámok nemcsak a mindennapi életet nehezítik meg, hanem közvetlen egészségügyi kockázatot is jelentenek. A The Lancet tudományos folyóiratban ismertetett, Europe Cities Report 2026 című jelentés szerint a hőséggel összefüggő halálozások száma 2015 és 2024 között átlagosan 82-vel nőtt egymillió lakosra vetítve az 1991 és 2000 közötti időszakhoz képest.
A barcelonai Globális Egészségügyi Intézet (ISGlobal) kutatói több mint 800 európai város adatait vizsgálták.
A legsúlyosabb helyzetet Dél-Európában tapasztalták, ahol egymillió lakosra vetítve átlagosan 132-vel nőtt a halálesetek száma, ami 161 százalékos emelkedést jelent. Nyugat-Európában ugyanez a növekedés 64 haláleset volt egymillió lakosonként.
A probléma súlyosságát a Romániában végzett kutatások is alátámasztják. A Starea Climei – România 2026 című, október 14-én közzétett jelentés szerint 2025 júniusa és szeptembere között megközelítőleg 2879 haláleset volt összefüggésbe hozható a magas hőmérséklettel.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy nem kizárólag a közvetlen hőgutában elhunytakról van szó. A rendkívüli meleg súlyosbíthatja a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi betegségeket, így olyan halálesetekhez is hozzájárulhat, amelyeknél a hivatalos dokumentumokban nem a hőség szerepel halálokként.
A 2879 haláleset statisztikai becslés, amelyet a kutatók a hőmérsékleti és halálozási adatok összevetésével számítottak ki. A 2026-os nyárra vonatkozóan egyelőre nem áll rendelkezésre hasonló, teljes körű országos becslés.
A romániai jelentés szerint különösen veszélyeztetettek az idősek. A 2025 nyarán becsült, hőséggel összefüggő halálesetek mintegy kétharmada a 75 év feletti korosztályt érintette, noha ez a korcsoport a lakosságnak mindössze nyolc százalékát teszi ki.
A területi különbségek is jelentősek:
Az európai kutatás arra is rámutatott, hogy a klímaváltozás más módon is veszélyezteti a városlakók egészségét. 2003 és 2023 között az európai városok csaknem tíz százalékában nőtt azoknak a napoknak a száma, amikor a lakosság erdő- és vegetációtüzekből származó, egészségkárosító füstnek volt kitéve.
A magasabb hőmérséklet emellett elősegíti bizonyos, korábban elsősorban trópusi térségekben előforduló fertőző betegségek terjedését is. Ennek egyik oka, hogy az ezeket terjesztő szúnyogfajok egyre nagyobb területen jelennek meg Európában.
A szakértők szerint a növekvő egészségügyi kockázatok miatt egyre sürgetőbb a városok alkalmazkodása a megváltozott éghajlati körülményekhez.
A zöldfelületek bővítése, az árnyékos közterületek kialakítása, a hőségriadókhoz kapcsolódó intézkedések és a veszélyeztetett lakosság célzott védelme mind hozzájárulhatnak a halálesetek számának csökkentéséhez.
A romániai klímajelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy
A kutatók szerint a szélsőséges hőség következményei jelentős részben megelőzhetők lennének. Ehhez azonban nem elegendő a veszélyre figyelmeztetni: olyan hosszú távú intézkedésekre van szükség, amelyek a városi környezetet és az egészségügyi ellátórendszert is felkészítik az egyre gyakoribb hőhullámokra.

Az ország nagy részén napok óta tart a rendkívüli hőség, több térségben a hőmérséklet megközelíti vagy eléri a 40 Celsius-fokot. Bartók Blanka éghajlatkutatóval arról beszéltünk, hogy miért válnak egyre gyakoribbá és intenzívebbé a hőhullámok.
Románia szövetségesei segítségét kérte a fekete-tengeri térség biztonságának megerősítéséhez arra az időszakra, amíg megérkeznek az uniós SAFE program keretében megrendelt védelmi eszközök – közölte pénteken Brüsszelben Nicușor Dan.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikai bizottsága pénteken egyhangúlag úgy döntött, hogy a párt képviselői és szenátorai a Luca Niculescu vezette kormány beiktatása ellen szavaznak majd.
Október 22-én, 13 órától online ülésezik a Maros Megyei Tanács. A napirenden többek között a költségvetés kiigazítása, a hulladékgazdálkodási díjak módosítása és a megújulóenergia-beruházás szerepel. Az ülést élőben közvetítik a Facebookon.
A román hatóságok pénteken újraindították a Fekete-tengeren megrongálódott kereskedelmi hajó eltűnt tengerészeinek felkutatását és mentését – közölte a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Péntek reggel megkezdődött a hóeltakarítás a DN 7C jelzésű, közismerten a Transzfogarasi úton, miután a hegyvidéki szakaszon csütörtök este havazás kezdődött.
Prioritás lesz a Niculescu-kormány számára a kiszolgáltatott helyzetben lévők rezsitámogatása, a gazdaság újraindítása, a vállalkozások támogatása, az állami bevételek beszedésének hatékonyabbá tétele és az ország védelmi képességeinek erősítése is.
Luca Niculescu csütörtök este kijelentette, hogy 2027-ben nem szeretne adókat emelni, de erre addig nem tehet ígéretet, amíg nem ismeri pontosan a költségvetés helyzetét. A miniszterelnök-jelölt benyújtotta miniszterjelöltjei névsorát a parlamentben.
Nicușor Dan csütörtökön Brüsszelben kijelentette, hogy bízik Luca Niculescu kormányának jövő heti parlamenti beiktatásában. Eközben Ilie Bolojan úgy véli: politikai ára lehet annak, hogy a PNL megszavazza a Niculescu-kormányt.
A Maros Megyei Hegyimentő Szolgálat október 17-én, szombaton egynapos gyalogtúrára várja az érdeklődőket Istenszékére.
Ismét napirendre került Románia közigazgatási-területi átszervezése: a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közös parlamenti bizottság létrehozását kezdeményezte a reform előkészítésére.
szóljon hozzá!