„Az EB jelentése az értékelési szakaszban van, a Bukarestben tájékozódó szakértők pedig megállapították, hogy előrelépés történt a megfigyelés alatt álló négy terület mindegyikén” – mondta a szóvivő. Az EB-megfigyelés alá eső területek: az igazságszolgáltatás reformja, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozása, a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálása, valamint a korrupció megszüntetése a helyi közigazgatásban.
A bukaresti kormány szóvivője azt követően nyilatkozott, hogy két európai biztos is kilátásba helyezte a védzáradékok alkalmazásának lehetőségét Románia és Bulgária esetében. Olli Rehn bővítési biztos a francia Le Figaro című lapnak adott interjújában úgy fogalmazott: „objektív indokok” esetén a bizottságnak döntenie kell a védzáradékok alkalmazásáról. Rehn arra a kérdésre válaszolt, hogy Brüsszel „merne-e” szankciókat alkalmazni a két országgal szemben „a bűnözés és a korrupció elleni harcban nyújtott siralmas teljesítményükért”.
Hasonlóan nyilatkozik egy, az European Voice című kiadványban ma megjelenő interjúban Franco Frattini is. Az európai igazságügyi biztos leszögezte: az EB alkalmazni fogja a védzáradékokat, ha Románia és Bulgária nem mutat fel megfelelő eredményeket az igazságügyi reformok és a korrupcióellenes harc területén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia újraindítaná jégkármérséklő rendszerét, de a sokat vitatott rakétás technológia mellett már a magyar mintájú talajgenerátoros megoldást is tesztelné. A szatmári jégkárelhárító kísérleti rendszer mintát adhat arra, hogyan védhetik meg a termést.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Látogatottsági adatok