
Románia azon országok klubjának tagjává válik, amelyek az egyik legtökéletesebb védelmet biztosítják az európai és az amerikai polgárok számára a ballisztikus rakéták jelentette valós fenyegetéssel szemben – jelentette ki Traian Băsescu államfő az Olt megyei Deveselu légi támaszponton, ahol hétfőn kezdődtek el hivatalosan az Egyesült Államok által Európában kiépíteni kívánt NATO-rakétapajzs romániai elemeinek telepítési munkálatai.
2013. október 28., 18:272013. október 28., 18:27
2013. október 28., 18:292013. október 28., 18:29
A rendezvényen magas szinten képviseltette magát minden érintett: az amerikai küldöttséget James Miller védelmi politikáért felelős védelmiminiszter-helyettes vezette, a NATO-delegációt pedig Alexander Vershbow főtitkárhelyettes. Traian Băsescu az eseményen kijelentette: Románia számára a biztonság jelenti a fejlődés alapját, csak ha az megvan, akkor lehet gazdasági fejlődésről beszélni. Emlékeztetett: a beruházás jelenleg amerikai-román projekt, de elkészülte után részévé válik a NATO védelmi rendszerének. Alexander Vershbow is arról beszélt, hogy valós fenyegetés létezik Európa biztonságára, a deveselui létesítmény azonban alapvető fontosságú eleme lesz a NATO ballisztikus védelmi rendszerének.
James Miller amerikai helyettes védelmi miniszter szerint Románia az Egyesült Államok egyik legmegbízhatóbb partnerévé vált, és a nemzetközi műveletekben való részvétele azt bizonyítja, hogy egyre inkább képes „exportálni” a biztonságot a világ bármely pontjára.
Mircea Duşa román védelmi miniszter szerint létesítmény nem csupán Románia, hanem a környező országok számára is védelmet biztosít majd.
Mint arról beszámoltunk, Teodor Baconschi akkori román és Hillary Clinton amerikai külügyminiszter 2011 szeptember közepén, Washingtonban írta alá az egyezményt, amely a rakétapajzs egyes elemeinek Romániába telepítését rögzíti. A dokumentum értelmében SM-3 típusú elfogórakéta-ütegeket telepítenek majd Romániába. A bázison Románia törvényei érvényesek, az amerikai katonáknak is ezeknek kell alávetniük magukat. A rendszer 2015-re állhat hadrendbe.
Frank Rose, az Egyesült Államok külügyminisztériumának védelmi politikáért felelős helyettes államtitkára, a rakétapajzs romániai főtárgyalója még idén májusban kifejtette, Románia ideális helyen fekszik ahhoz, hogy védelmet biztosítson Dél-Európának egy esetleges iráni közepes hatótávolságú rakéta támadásával szemben.
Az európai rakétavédelmi rendszer első szakaszát tavaly nyilvánította harcképesnek a NATO: ez egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, az SM-3-as elfogókkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó amerikai fregattokat foglalja magában. A második szakaszban (2015-ig) Romániában, a harmadikban (2018-ig) Lengyelországban állítanak hadrendbe SM-3-as elfogó rakétákat.
A romániai projekt két munkafázisból áll a projekt. Az első a rakétavédelmi rendszer egységeinek telepítéséből, illetve az ehhez kapcsolódó irányítóközpont és egyéb kiszolgáló létesítmények megépítéséből áll majd, és az amerikai támaszpont teljes területén elvégzendő munkákat jelenti. Ennek értéke 100 és 250 millió dollár közötti lehet. Itt a fővállalkozó egy amerikai cég lesz, amely társulhat más cégekkel.
E projekt részét képezi egy raktárépület, egy elektromos központ és több infrastrukturális beruházás is, amelyekhez nem szükséges az amerikai fővállalkozó. Ugyanakkor, mivel a szerződés bizalmas információkat is tartalmaz, a fővállalkozónak a biztonsági szempontoknak is meg kell felelnie.
A második beruházás keretében az Amerikai Haditengerészet létesítményeit kell felépíteni, ennek értéke 25 és 100 millió dollár közötti lehet.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
szóljon hozzá!