
Jelentősen megnőtt Romániában egy friss közvélemény-kutatás szerint azon választók aránya, akik biztosra ígérik, hogy leadják szavazatukat az európai parlamenti (EP-) választáson. A felmérés az RMDSZ támogatottságát az ötszázalékos bejutási küszöb alatt méri.
2019. május 13., 17:442019. május 13., 17:44
2019. május 13., 18:342019. május 13., 18:34
Az INSCOP közvélemény-kutató intézet április 12. és május 3. között készült, hétfőn közzétett felmérése szerint a megkérdezettek 39,2 százaléka ígérte biztosan, és további mintegy 31 százaléka nevezte valószínűnek, hogy leadja voksát a május 26-i EP-választáson. Az INSCOP tavaly november és idén március között rendezett korábbi három felmérésében a jogosultak 26-27 százaléka ígérte biztosra, és további 41-42 százaléka nevezte valószínűnek részvételét az EP-választáson.
Az MTI által ismertetett felmérés szerint a megkérdezettek 59 százaléka helyeselte, 23,8 százaléka helytelenítette azt, hogy Klaus Johannis államfő népszavazást írt ki igazságügyi témákról az EP-választás napjára. A baloldali kormánykoalícióval éles konfliktusban álló Klaus Johannis jobboldali államfő április 25-én hozott elnöki rendeletet a népszavazásról. Az elnök referendummal tiltatná meg, hogy Romániában amnesztiában részesülhessenek a korrupciós bűncselekmények elkövetői, vagy sürgősségi kormányrendelettel módosítsák a büntetőjogot.
Ami a pártpreferenciákat illeti, most már az INSCOP is ellenzéki győzelmet jósol: a határozott opcióval rendelkezők 27,6 százaléka adná voksát az Európai Néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Pártra (PNL), miközben a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Pártra (PSD) a pártválasztók 25,5 százaléka voksolna. A szintén ellenzéki, Dacian Cioloș volt kormányfő által létrehozott USR-PLUS pártszövetségre a megkérdezettek 16,5 százaléka, a kormánykoalíció kisebbik, liberális pártjára, az ALDE-ra 9,2 százalékuk voksolna. Rajtuk kívül a PSD-ből kizárt Victor Ponta volt miniszterelnök által alapított Pro Románia pártnak jósolnak biztos EP-képviseletet, 9,1 százalékkal.
A háromszázalékos hibahatárral készült új INSCOP-felmérés most már csak 4,8 százalékos eredményt jósol az RMDSZ jelöltlistájának. A korábbi, március 5-13 időszakban megkérdezett romániai választók öt százaléka mondta azt, hogy a magyar érdekképviselet jelöltlistájára voksolna. Romániában alapvetően azon múlik a magyar jelöltlista támogatottsága, hogy van-e eltérés a román és magyar választók részvételi aránya között. Mivel 2007-ben és 2009-ben is a magyarok választási hajlandósága és az EU-hoz fűzött reményei messze meghaladták az országos átlagot, az ország lakosságának 6,5 százalékát kitevő magyarság a leadott voksok csaknem 9 százalékával három képviselőt küldhetett az EP-be.
Elemzők szerint a romániai belpolitikai feszültségek, amelyek a jogállamisághoz és az EU-hoz viszonyulás törésvonala mentén osztják meg a kormányon lévő és ellenzéki pártokat, mozgósító hatást gyakorolhatnak a románságra. A legutóbbi, 2014-es EP-választáson a névjegyszékben szereplők 32,4 százaléka adta le voksát. Romániában az év végén államfőválasztást is rendeznek.
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.
1 hozzászólás