2010. augusztus 12., 17:302010. augusztus 12., 17:30
A Toró T. Tibor ügyvezető elnök, valamint Szilágyi Zsolt külpolitikai alelnök által aláírt, csütörtökön kiadott közlemény szerint az EMNT „megelégedéssel nyugtázza”, hogy az ENSZ-bizottság „érdemben foglalkozott” a Bolyai Kezdeményező Bizottsággal (BKB) és a sepsiszentgyörgyi székhelyű Pro Regio Siculorum (PRS) Egyesülettel közösen benyújtott árnyékjelentéssel is.
„Az EMNT nagyra értékeli azt a szakmai hozzáállást és elkötelezettséget, amelyet partnerszervezeteinek vezetői, dr. Hantz Péter és Cunnold-Benkő Erika tanúsított a dokumentum összeállítása és a bizottság előtti képviselete során”, a Romániára vonatkozó országjelentés vitája keretében.
A Tőkés László európai parlamenti képviselő által vezetett szervezet ugyanakkor „ nehezményezi és elítéli azt az igyekezetet, ahogyan a hivatalos román kormányküldöttség RMDSZ-es tagjai – különösen Asztalos Csaba delegációvezető, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke és Markó Attila etnikumközi ügyekért felelős államtitkár – próbálták elbagatellizálni az árnyékjelentésben felvetett kérdéseket”.
Az EMNT szerint Asztalos és Markó a kormányzati hűség kedvéért felrúgtak egy már korábban elfogadott, megalapozott magyar közösségi álláspontot. „A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés résztvevői, Székelyföld választott magyar önkormányzati tisztségviselői által az elmúlt év szeptemberében elfogadott Memorandum – erre alapoz az árnyékjelentésünk is – ugyanis egyértelműen megfogalmazza: az erdélyi magyarokat hátrányosan érinti, és kimeríti az etnikai diszkrimináció fogalmát a jelenlegi kisebbségi közösségekre vonatkozó törvényi keret és hatósági gyakorlat.”
Az EMNT elítéli, hogy Asztalos Csaba szerint „a magyar kisebbséget illető problémák belföldi szinten kezelhetőek, nem jelentenek olyan gondokat, melyekhez nemzetközi segítségre lenne szükség”, valamint Markó Attilának azt az álláspontját is, hogy az ENSZ nem akarja megoldani a magyar kérdést. „Vajon az RMDSZ csúcsvezetői – akik az erdélyi magyar választópolgár akaratából a fentnevezett tisztségviselők kinevezéséről dönthettek – akarják-e?” – olvasható a közleményben.
„Megalapozottnak tűnik a feltételezés, hogy nem. A többségi hatalom elvárásainak eleget tenni és annak morzsáiból részesedni viszont igen, hiszen már 15 éve rendelik alá az önálló erdélyi magyar külpolitikát az egységes nemzetállami érdeket megjelenítő román nemzetpolitikának és jobb esetben elbagatellizálják, de inkább ellehetetlenítik azok munkáját, akik – helyettük – próbálják megragadni a nemzetközi intézmények kínálta lehetőségeket értékeink védelmében és érdekeink érvényesítésében” – áll a közleményben.
Az EMNT szerint a konszenzus kialakítása az erdélyi magyar ügy külpolitikai képviseletében tovább már nem odázható, ennek érdekében pedig kezdeményezik a kérdés megvitatását az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum soron következő ülésén.
A helyi közigazgatási reformról szóló törvénytervezet több előírásáról egyeztetett Marian Neacșu és Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, valamint Cseke Attila fejlesztési miniszte a polgármesterek és megyei tanácsok képviselőivel.
Miután az akadékoskodása miatt egyelőre kútba esett az E.On romániai érdekeltségeinek a magyar MVM általi átvétele, Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter most azt akadályozná meg, hogy a Napolact tejfeldolgozó a Bonafarm tulajdonába kerüljön.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra is támogatja a Bolojan-kormány által kezdeményezett reformokat – jelentette ki szerdán a párt alelnöke, Ciprian Ciucu.
Tudomásul vette szerdai együttes ülésén a képviselőház és a szenátus házbizottsága Nicușor Dan államfő javaslatát az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket koordináló NATO-misszió romániai logisztikai központja parancsnokságának létrehozásáról.
A romániai lakosság csaknem háromnegyede támogatná az önkéntes katonai szolgálat bevezetését – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet friss felméréséből.
Az oktatási minisztérium szerdán közvitára bocsátotta a hallgatói ösztöndíjak összegét jóváhagyó miniszteri rendelet tervezetét.
Nemzetközi összeesküvést sejt az ellene felhozott vádak mögött és áldozati pózban tetszeleg Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali államfőjelölt, aki ellen kedden emelt vádat a legfőbb ügyészség az államrend megdöntésére irányuló cselekedetek miatt.
Románia nem tudja 8 százalék alatti költségvetési hiánnyal zárni az idei évet, a jelenlegi deficit magasabb az év elején és az év közepén prognosztizáltnál – ismerte le Ilie Bolojan miniszterelnök egy kedd esti televíziós interjúban.
Nem csupán 2024-ben használták a Călin Georgescu független szélsőjobboldali jelölt elnökválasztási győzelmét szolgáló hibrid háborús eszközöket, hanem idén is bevetették őket – jelentette ki Alex Florenta legfőbb ügyész.
Románia mintegy 1,5 milliárd euró értékű támogatást nyújtott Ukrajnának, ami a GDP körülbelül 0,2 százalékát teszi ki – ismerte el Ilie Bolojan miniszterelnök, ellentmondva ezzel Marcel Ciolacu volt miniszterelnöknek.