
Még mindig Victor Ponta miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a legesélyesebb arra, hogy megnyerje a novemberi államfőválasztást – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató hétfőn ismertetett, az Adevărul napilap megrendelésére készült felméréséből.
2014. július 14., 17:152014. július 14., 17:15
A kutatás szerint Ponta a második fordulóban a jobboldal bármelyik jelöltjénél több szavazatot kapna, ugyanakkor amennyiben Klaus Johannis kerülne be vele együtt a második körbe, a német politikus meg tudná őt szorongatni.
A kutatás során arra is választ kerestek, hogy az elkötelezett szavazók kit látnának szívesebben jelöltként, hiszen egyelőre sem Ponta, sem Johannis indítását nem jelentették be hivatalosan a rivális pártok.
A PSD szavazóinak 62,9 százaléka Pontát látná szívesen jelöltként, és csupán 37,1 százalék voksolna Mircea Geoană szenátorra, a párt korábbi elnökére, aki a 2009-es elnökválasztáson alulmaradt Traian Băsescuval szemben.
A jobboldalon Klaus Johannis, Nagyszeben polgármestere, a Demokrata-Liberális Párttal (PDL) fúzióra készülő Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a favorit: 66,1 százalék látná őt szívesen jelöltként, míg Crin Antonescu, a PNL leköszönt elnöke csupán 33,9 százalék szerint lenne alkalmasabb jelölt.
A felmérés szerint Ponta és Johannis összecsapását a második fordulóban Ponta nyerné meg 52,8 – 47,2 arányban. A jobboldal második legnépszerűbb jelöltje Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök. Ha Ungureanu jutna be a második fordulóba, akkor a voksok 41,7 százalékát szerezhetné meg Pontával szemben az INSCOP felmérése szerint.
A jobbközép Demokrata-Liberális Párt (PDL) jelöltjével, Cătălin Predoiuval szemben Ponta kétharmados győzelmet aratna, Crin Antonescu volt liberális pártelnökkel szemben több mint 60 százalékkal győzne.
Az Adevărul a Ponta és Johannis támogatottságával kapcsolatos eredményt úgy értelmezte: a másfél milliós romániai magyar közösség szavazatai megfordíthatják az eredményt, tekintettel arra, hogy a magyarok általában a jobboldal jelöltjére voksolnak az elnökválasztáson, a szász Johannis pedig kisebbségiként is több eséllyel pályázna a magyar szavazatokra, mint Ponta.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
szóljon hozzá!