
Meleșcanu visszavág. A külügyi tárca vezetője szerint maga az elnök tehető felelőssé a külföldi szavazókörzetek túlzsúfoltsága miatt
Fotó: Román külügyminisztérium
Miközben sem Teodor Meleşcanu külügyminiszter, sem Carmen Dan, a belügyi tárca vezetője nem tartja magát felelősnek a vasárnapi európai parlamenti választás külföldi szavazóköreiben történt incidensekért, ezért nem is hajlandóak megválni tisztségüktől, hiába követelte szerdán este Klaus Johannis államfő a távozásukat, Viorica Dăncilă miniszterelnök csütörtökön leszögezte: „ha voltak hibák – márpedig biztosan voltak –, akkor a felelősöknek fizetniük kell”.
2019. május 30., 16:492019. május 30., 16:49
2019. május 30., 17:052019. május 30., 17:05
Közölte: mind a kül-, mind a belügyi tárcától jelentést kért, és ezek elkészülte után hozza meg a szükséges intézkedéseket. Kifejtette: át kell gondolnia, milyen változtatások szükségesek, hogy többé ne történhessenek ilyen incidensek.
Teodor Meleşcanu külügyminiszter ugyanakkor úgy véli:
mert ő írta ki az igazságügyről és a korrupcióellenes harcról szóló népszavazást azt követően, hogy a külföldi szavazókörök számáról döntés született.
Elmondta, az általa az ügyben elrendelt vizsgálat elsősorban azt firtatja, mennyire voltak megalapozottak a külképviseletek becslései.
Carmen Dan belügyminiszter leszögezte: szerinte az államfőnek rögeszméjévé vált az ő leváltása, őt azonban nem félemlíti meg, és nem hajlandó lemondani. Megjegyezte:
„Van valakinek bizonyítéka arra, hogy az országon belül elcsalták a választást? Ha igen, akkor úgy kell tekinteni, hogy a PNL csalással nyert?” – hangoztatta Dan. Kijelentette: csakis pártja kérésére távozik. Eközben Constantin-Florin Mituleţu-Buică, az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke csütörtökön az elektronikus szavazás őszi államfőválasztásig történő bevezetését, és a papírra nyomtatott szavazólistás rendszer felszámolását előkészítő intézményközi munkacsoport sürgős létrehozását javasolta.
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.
szóljon hozzá!