Gyurcsány Ferenc
Fotó: Web.dkp.hu
Egyöntetűen és határozottan elutasítják az erdélyi magyar pártok vezetői Gyurcsány Ferenc volt magyar miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke kezdeményezését, amelynek értelmében – azon az alapon, hogy akik sohasem éltek Magyarországon, nem viselik szavazatuk következményét – elvennék a határon túli magyarok magyarországi választójogát. A Krónikának nyilatkozva Kelemen Hunor, az RMDSZ, Biró Zsolt, az MPP és Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke is elfogadhatatlannak minősítette Gyurcsány Ferenc felvetését.
2017. november 01., 22:272017. november 01., 22:27
2017. november 01., 22:282017. november 01., 22:28
Egyöntetűen és határozottan elutasítják az erdélyi magyar pártok vezetői Gyurcsány Ferenc volt magyar miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke kezdeményezését, amelynek értelmében elvennék a határon túli magyarok magyarországi választójogát.
Gyurcsány kedden este egy budapesti fórumon jelentette be hivatalosan: a DK aláírásgyűjtést indít annak érdekében, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, így nem viselik szavazatuk következményeit.
Aláírásgyűjtésbe kezd a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK), hogy ne szavazhasson az, aki soha nem élt Magyarországon. A Fidesz szerint a volt kormányfő ismét gyűlöletkampányt indít a magyarok ellen.
Mint mondta, az állampolgárságtól nem akarnak megfosztani senkit, de nem látják be, miért a magyarság próbája az, hogy az ország mindennapjaiban nem osztozók perdöntő hatást gyakoroljanak arra, hogy a Magyarországon élők miként éljenek.
– jelentette ki. Hozzátette: a választások előtt öt hónappal nem látnak esélyt a választási törvény ilyen tartalmú módosítására, ám az a céljuk, hogy a hatalom „meghallja az emberek szavát”. Úgy vélte: 2004 óta folyamatosan tematizálja a közbeszédet és szembeállít magyart magyarral az a kérdés, hogy miként kell együttműködnie a trianoni trauma után a határon belül maradt és a határon kívül rekedt magyarságnak. Miniszterelnökként azt képviselte, hogy a trianoni trauma felszámolható, a többi közt a határok légiesítése révén az új európai közös hazában.
Ezzel szemben – folytatta – azt gyanította, hogy a Fidesz magyarsága semmi más, mint a párt hatalmi törekvései szolgálatába állított eszköz. Azt mondta:
„Az ehhez szükséges egy mandátum a határon túlról jött” – fűzte hozzá.
Az erdélyi magyar pártok elnökei egységesen elutasítják a felvetést. „Gyurcsány Ferenc ismét csak azt bizonyítja, hogy a politikai fantáziája és kreativitása eléggé korlátolt” – kommentálta szerdán a Krónikának nyilatkozva Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a DK-elnök javaslatát.
Kelemen Hunor
Fotó: Kocsis B. János
„Ez a kezdeményezés senkinek nincs hasznára, ugyanakkor egy érzelmileg nagyon fontos dologban gerjeszt ellentétet, amelynek nagy jelentősége nincs, hiszen a határon túliak legfeljebb két-három parlamenti mandátum sorsáról döntenek. Nem elfogadható, hogy valaki emiatt szándékosan akar törésvonalat kreálni az összmagyar társadalomban.
– szögezte le Kelemen. Hozzátette: ezek után az ellenzék többi pártjának el kell döntenie, hogy közösséget vállal-e a DK-val. A politikus elutasította azt az ellenérvet, hogy aki nem Magyarországon adózik, ne szavazhasson.
„Ez butaság. Nem az a kérdés, hogy ki hol adózik és mit befolyásol, hanem az, hogy milyen buta, ócska módon próbálják most tematizálni ezt az ügyet.
Meg is fordíthatnánk a kérdést, és fölvethetnénk: mennyit nyert Magyarország abból, hogy több ezer orvos, mérnök, illetve jól képzett szakember költözött oda a határon túlról, aki ott kiválóan megállja a helyét, nálunk viszont nagyon hiányzik?” – hangoztatta Kelemen. „Gyurcsány Ferenc felvetése totális tévedés, manipulatív és rosszindulatú akció” – összegzett Kelemen Hunor lapunknak nyilatkozva.
Szomorú, hogy a baloldal ma sem talál más választási témát, mint a nemzet összeugrasztása és a határon túli magyarok ismételt kampánytémává emelése – mondta lapunknak a DK kezdeményezése kapcsán Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.
Biró Zsolt
Fotó: Barabás Ákos
A politikus – aki az RMDSZ-szel kötött megállapodás nyomán a szövetség színeiben képviselői mandátumhoz jutott a tavaly decemberi parlamenti választáson – kifejtette: az elmúlt nyolc esztendő bebizonyította, hogy az egységes magyar nemzetben való gondolkodásnak megvan a kellő támogatottsága Magyarországon.
Azon felvetésünkre, hogy az ellentábor azzal érvel: a határon túli magyaroknak azért nem járna a szavazati jog, mert döntésük következményei nem érintik közvetlenül őket, kijelentette: ez nem állja meg a helyét, mivel a különböző nemzetrészek között egyre szorosabb a kapcsolat.
„Ma, amikor szorosabbra szőjük a nemzet szövetét, nem csupán kulturálisan, hanem gazdaságilag is, és összefüggő Kárpát-medencei gazdasági hálózatot építünk, a külhoni magyarok szavazati joga igenis helyénvaló” – szögezte le.
– mondta Biró Zsolt. Az MPP amúgy közleményt is kiadott, amelyben úgy fogalmaz: Gyurcsány „újra össze akarja ugrasztani a magyart a magyarral és testvérháborút kezdeményez.”
A Magyar Polgári Párt (MPP) szerint Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke újra össze akarja ugrasztani a magyart a magyarral és testvérháborút kezdeményez, amikor megvonná a szavazati jogot a határon túli magyar állampolgároktól.
Nem ért egyet a DK kezdeményezésével az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sem. Szilágyi Zsolt, a párt elnöke a Krónikának nyilatkozva kifejtette: semmi meglepő sincs a lépésben, hiszen amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt, akkor is a határon túli magyarok ellen kampányolt.
Szilágyi Zsolt
Fotó: Barabás Ákos
„Nem véletlen, hogy végül már a saját régi pártjában sem talált magának helyet” – utalt arra, hogy Gyurcsány távozni kényszerült a Magyar Szocialista Pártból.
– utalt a kettős állampolgárságról szóló 2004-es kampányra a pártelnök. Annak kapcsán, hogy a határon túliak szavazatainak eredménye a vádak szerint rájuk közvetlenül nem vonatkozik, míg voksuk az anyaországban élőkre hatással bír, megjegyezte: nem csupán a Kárpát-medencében élnek Magyarország határain kívül magyar állampolgárok.
„A határon túli magyarok, bárhol éljenek is, követik a magyarországi belpolitikai eseményeket, az adókra és egyéb, szociális ügyekre vonatkozó döntéseket ugyanakkor mindig is a magyar Országgyűlés fogadta el. A határon túliaktól érkező szavazatok aránya olyan alacsony, hogy ez az érvelés egész egyszerűen nevetséges” – szögezte le Szilágyi Zsolt a Krónikának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Oroszország folyamatosan fejleszti drónjait, azok hatótávolsága és pusztító ereje is fokozatosan növekszik, mint ahogy ez a Lengyelország légterét szerdára virradóra megsértő 19 orosz drón esetéből is kiviláglik.
Nagy erőkkel keresi a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda. Az FBI megtalálta a gyilkos fegyvert, és egy egyetemista korú támadót keresnek.
Az Európai Bizottság újabb 1 milliárd eurót bocsátott Ukrajna rendelkezésére makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében – közölte szerdán a brüsszeli testület.
Ha Izraelnek kedden nem sikerült megölnie a Hamász vezetőit a katari légitámadásban, akkor legközelebb sikerrel jár majd – jelentette ki az izraeli nagykövet az Egyesült Államokban a művelet után.
Karol Nawrocki lengyel elnök az orosz drónok Lengyelország légterébe történt behatolásáról egyeztetett amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal. A telefonos beszélgetésről a lengyel államfő számolt be szerda este az X-en.
Káoszba borult szerdán Franciaország: tüntetők torlaszolták el az autópályákat, barikádokat gyújtottak fel és helyenként összecsaptak a rendőrséggel, hogy kifejezzék haragjukat Emmanuel Macronnal, a politikai elittel és a kiadáscsökkentésekkel szemben.
Lelőtték szerdán Charlie Kirk véleményvezért, az Egyesült Államok egyik legismertebb konzervatív aktivistáját. Donald Trump támogatója ellen a Utahi Egyetem rendezvényén követtek el merényletet.
Az orosz hadsereg nem tervezte lengyelországi célpontok támadását – közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint mintegy két tucat orosz drón hatolhatott be Lengyelország légterébe.
Szinte biztos, hogy nem Lengyelország volt a célpont, az ukrán EW téríthette le a pályáról a drónokat – így kommentálta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő azt, hogy szerdára virradóra több orosz drón is megsértette Lengyelország légterét.
Románia eddig 23 katonai segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, amelyek tartalma a lőszertől és a védőfelszereléstől a Patriot légvédelmi rendszerig terjed – közölte a védelmi miniszter kedden a Digi24 hírcsatornával.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!