2012. március 12., 06:282012. március 12., 06:28
A Zsil-völgyi alkalmazottak elfogadták a megállapodást, és már péntek este felvették a munkát a bányákban, a tüntetés miatt kimaradt munkanapok pótlásához szükséges programot pedig a hét folyamán fogják kidolgozni. László Domokos szakszervezeti vezető elmondta: a vájároknak februárra egyenként 300 lej értékű, márciustól júniusig pedig 200 lejes utalványokat fognak kiosztani.
„A versenyképes, valamint a veszteségesnek számító bányák szétválasztására júniusban fog sor kerülni, így a bérezéseket is akkor fogjuk újratárgyalni” – mutatott rá a szakszervezeti vezető. Az illetékesek szerint az utalványok kiosztását ma kezdik meg. A gazdasági minisztérium képviselőivel a bányászok egyéb kifogásaira is sikerült megoldást találniuk, az ezzel kapcsolatos részleteket azonban csak a későbbiekben, várhatóan a mai nap folyamán fogják nyilvánosságra hozni. „Sikerült megoldanunk, vagy legalábbis előremozdítanunk a fennálló helyzetet úgy, hogy az ne lépje túl a vállalat költségvetését” – fogalmazott a szakszervezeti képviselő.
Amint arról korábban beszámoltunk, a gazdasági szaktárca csütörtökön még arról tájékoztatta a sajtót, hogy a veszélyeztetettségi pótlékot csak azok a vájárok kaphatják meg, akik a versenyképesnek tekintett négy bánya (Lónya, Livazény, Zsilvajdejvulkán és Lupény) valamelyikében dolgoznak, mivel a hatályos törvények alapján a veszteségesnek számító egységek alkalmazottai nem kaphatnak fizetésemelést. Az állami tulajdonban lévő Országos Kőszénfejtő Társaság jelenleg 7 kőszéntermelő egységgel rendelkezik – Lónya, Livazény, Zsilvajdejvulkán, Lupény, Parosény, Hobicaurikány és Petrilla – melyek közül hármat, a nem versenyképeseket bezárnak. Ezek közül az első Petrilla, melyet 2015 végéig kell bezárni, a másik kettő pedig az urikányi és a parosényi, melynek bezárására 2017 végéig kell hogy sor kerüljön.
A bányák bezárása Romániának a Nemzetközi Valutaalappal kötött keretegyezményének is szerves része, akárcsak a 4 működőképes bánya energetikai komplexumba való integrálása és privatizációja. A Hunyad Megyei Energetikai Komplexum a parosényi és marosnémeti hőerőművekből, valamint a Nemzeti Kőszénvállalat még működőképes bányáiból áll.
A Zsil-völgyi bányászok múlt hétfőn kezdték meg tüntető akciójukat, mivel elmondásuk szerint a bányavállalat vezetősége nem tartotta be a januárban aláírt megállapodást, amely szerint februártól az eddigi 600 lejről 700-ra emelik a veszélyeztetettségi pótlékot. Az alkalmazottak emellett új munkaerő alkalmazását, a munkakörülmények javítását és a bérezés újratárgyalását is követelték. A tüntetések során több mint ötezer bányász vonult a CNH petrozsényi székháza elé a múlt hét folyamán.
Átmeneti szakértői kormányt látna szívesen saját, ügyvivő kabinetje utódjaként Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Kemény hangvételű bejegyzésben cáfolta az RMDSZ elnöke csütörtökön a szövetségnek a kormányalakítási kísérletek kapcsán több román sajtótermék által sugalmazott álláspontját. Kelemen Hunor számos állítást manipulációnak nevezett.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Toronymagasan vezet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a romániai pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Összefogást javasol Diana Șoșoacă, az SOS Románia elnöke a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) az előre hozott választás kikényszerítése és Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztése érdekében.
Nem fogadjuk el, hogy nekünk vagy bárki másnak parancsra adott csókkal kelljen bizonyítania, hogy szereti az országát – így reagált az RMDSZ az AUR törvénytervezetére.
A képviselőház házbizottsága szerdán tudomásul vette a jogi bizottság javaslatát egy 15 tagú munkacsoport létrehozásáról, amely a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénytervezeteket hivatott megvizsgálni.
Románia nem küld harcoló alakulatokat Ukrajnába és nem vezényel katonákat a frontvonalra – szögezte le szerdán a román elnöki hivatal.
A Román Hírszerző Szolgálat keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről, azonban az intézmény nem válaszolt hivatalosan a jelzésre.