
Határeset. Hullámokat vert az óbébi új átkelő ügye
Fotó: Poliţiadefrontieră.ro
Bukarestben jelenleg nincs meg a politikai akarat a magyar–román viszony javítására, a román elitet pedig a magyarellenesség fűzi össze – vélekedett a Krónika megkeresésére Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője a legújabb magyar–román diplomáciai csörte kapcsán.
2020. június 21., 18:422020. június 21., 18:42
2020. június 21., 18:462020. június 21., 18:46
Kérdésünkre, hogy mennyire szól a román belpolitikai küzdelmekről Klaus Iohannis döntése, amellyel megtámadta az Óbéb–Kübekháza határátkelő megnyitását, és mennyire kell azt a magyar–román viszony fényében értelmezni, leszögezte:

Románia elutasítja, elfogadhatatlannak és nyelvezetét tekintve tiszteletlennek tartja azokat a bírálatokat, amelyeket Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogalmazott meg pénteken Klaus Iohannis román elnökkel szemben – olvasható a román külügyminisztérium közleményében.
Az Államfői Hivatal vizsgálja alkotmányosság szempontjából a parlament működését, és a román alaptörvény szerint nemzetközi megállapodásokat, például határátkelők létesítését a kormány köthet. Ha az államfő részéről kétely merül fel a parlament döntéseivel kapcsolatban, joga van az AB döntését kikérni. Az elmúlt években Iohannis elnök több alkalommal nehezményezte a honanyák és honatyák tevékenységét, a mostani eset tehát nem egyedi.
Budapestről nézve nem volt teljesen érthető Iohannis elnök határnyitásóvása. Szerencsésnek találnám, ha a két kormány és a két parlament rendszeresebben kapcsolatban lenne, tisztáznák közös ügyeiket. Meglátásomban a román kormánypárt és a román ellenzék, valamint a román és a magyar kormány közötti, ebben az esetben is hevesre sikerült reakciókban a bizalomhiány, és a járvány okozta vészhelyzet feszültsége is szerepet játszik.
– mondta az elemző. Arra a felvetésünkre, milyen érdeke fűződik Iohannisnak ahhoz, hogy megpróbáljon keresztbe feküdni egy magyar–román határátkelő létrehozásának, Barabás T. János kifejtette, nem látja, milyen érdeke lenne a határforgalom megnehezítésében. Ezt egy elnöki nyilatkozatban lehetett volna tisztázni, és nem csak a határnyitás megóvását bejelenteni, akkor Budapesten nem lettek volna kételyek.
– jelentette ki.
Azon kérdésünkre, miért teszi a kormány rendszeresen a román belpolitikai kampány témájává Magyarországot – mint ismert, a két legutóbbi kormányülésen Ludovic Orban a magyar kormányon köszörülte a nyelvét –, az elemző leszögezte: tudomásul kell vennünk, hogy a román nemzeti egység létrehozása Magyarország rovására történt meg 100 éve.
„Kevés idő volt arra, hogy a történelem értelmezéseken túlmenően más értékek is határozottabban érvényesüljenek a nemzettudatban. Már Ceausescu korában fő politikai eszköz volt a magyarellenesség.
Tehát ha összefogásra van szükség, akkor az elit szerint szidni kell a magyarokat, ha van ennek alapja, ha nincs – mert a román elit nem érzi elég erősnek az összetartozást létrehozó saját nemzeti értékeit” - vázolta a helyzetet.
Emlékeztetett: Európában számos példa van arra, hogy szomszéd államok történelmi sérelmeket hordoznak, de ezt helyre tudják tenni, és a közös történelem a normális élet részévé válik. „Tehát nem kell túldramatizálni a kétoldalú kapcsolataink helyzetét, de dolgozni kell a problémák oldásában.
Ha Bukarest nem segíti elő megfelelően a szakértő történészek, társadalomtudósok közös munkáját, találkozóit, a civil világ közeledésesét, és csak szólamokat pufogtat, akkor nem csoda, hogy a média, és a politikusok mindkét országban zaklatottan közelítik meg a kapcsolatainkat.
Az 1950-es években De Gaulle és Adenauer őszintén gondolták a német-francia közeledést, és ennek részeként támogatták például a fiatalok kölcsönös látogatásait, munkavállalását, oktatását” - hangsúlyozta Barabás T. János.
Kérdésünkre, miszerint lehetséges-e az egyre hűvösebb magyar–román viszony normalizálása annak fényében, hogy a frissen kidolgozott román védelmi stratégia kiemelt figyelmet szentel az illiberális demokrácia kockázatának, ami egyértelműen Magyarország ellen irányul, reményét fejezte ki, hogy a romániai választási kampány múltával a józan politikai hangok kerülnek az előtérbe.
Így a magyar–román kétoldalú kereskedelem meghaladta tavaly a 9 milliárd eurót, míg pl. román-bolgár viszonylatban ez az összeg 2-3 milliárd euró. A kétoldalú kereskedelemben csökken a román passzívum, vagyis gyorsabban nő a romániai export, ez is jelzi, hogy a gazdaságban növekszik a román érdek a kiegyensúlyozott politika iránt. A romániai vállalkozóknak mi vagyunk a legmegbízhatóbb partnerek a régióban, sajnos a politikusokra ez nem vonatkozik. A magyar OTP bank korrekt és innovatív üzletvitele román szakvélemények szerint jótékonyan hat a román gazdaságra, nekünk pedig például a román energiapolitikához való jobb bekapcsolódás lenne nagy segítség. Üzletembereink megbíznak egymásban. Tanuljunk tőlük” – fejtette ki lapunknak Barabás T. János.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel közös kisebbségi kormány alakítását szorgalmazza – derül ki Dominic Fritz USR-elnök szerda esti Facebook-bejegyzéséből.
Üzembe helyezték és integrálták a román hadsereg légvédelmi rendszerébe a Merops drónelhárító rendszert, amelyet az Egyesült Államok adott át Romániának – tájékoztatott szerdán a védelmi minisztérium.
Nicușor Dan államfő szerdán Kihirdette az alapélelmiszerek árréskorlátozását 2026. december 31-ig meghosszabbító jogszabályt.
Körvonalazódni látszik egy politikai megállapodás lehetősége a kormányalakítás szempontjából – jelentette ki szerdán a parlamentben Csoma Botond, az RMDSZ sajtószóvivője, egyben képviselőházi frakcióvezetője.
Hallgatólagosan elfogadta szerdai ülésén a képviselőház a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló törvénytervezetet.
Nem találta megalapozottnak az alkotmánybíróság Nicușor Dan alkotmányossági kifogását, amelyet a barna medvék támadásainak megelőzésére és leküzdésére irányuló azonnali beavatkozási módszerek jóváhagyásáról szóló törvény ügyében nyújtott be.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vállalja, hogy kisebbségi kormányt alakítson, és Sorin Grindeanu pártelnököt jelöli a miniszterelnöki tisztségbe.
Várhatóan a nyár vagy az ősz folyamán találkozik újra Magyar Péter kormányfővel Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint a cél továbbra is egy tiszteleten, együttműködésen és bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása Románia és Magyarország között.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a legesélyesebb arra, hogy kormányalakítási megbízást kapjon a Nicușor Dan államfő és a parlamenti pártok közötti keddi egyeztetések nyomán – közölte több politikus és sajtóorgánum is.
Megkezdődött a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az Adrian Veștea kormányát támogató párttagok kizárási eljárása – jelentette be Ionel Bogdan képviselő a PNL országos elnökségének keddi ülése után.
2 hozzászólás