Egymillióan állandó árvízveszélyben

A közép- és hosszú távra szóló árvízvédelmi stratégia szerint a megfelelő intézkedésekkel az árvízveszélyben élők száma 350 ezerre csökkenthető. A dokumentumban további célkitűzésként szerepel az is, hogy 2030-ig ezerhektáronként 86-ról 40-re csökkenjen az áradások által tönkretett lakások száma. A tanulmány arra is rámutat, hogy az áradások és az ezeket követő földcsuszamlások tavaly 156,4 millió lejes kárt okoztak országszerte, míg 2008-ban 2,79 milliárd lejes kárt könyveltek el, az idei adatokat a héten összesíti a kormány.

„Idén júniusban az áradások és az ezzel együtt járó extrém időjárási viszonyok az ország 37 megyéjét érintették, 25 személy halálát okozva” – olvasható a dokumentumban, mely szerint az ár 6112 lakást öntött el és 246-ot tett tönkre, 12 500 személyt kellett kitelepíteni. A megáradt folyók, patakok 33 500 hektár termőföldet, 22 500 hektár legelőt, 5700 hektár erdőt, illetve több mint 200 kilométer utat öntöttek el. Országszerte egymillió hektár terület van állandó árvízveszélyben.

A kormány egyébként még a héten befejezi az idei árvizek okozta károk felmérését, hogy elkészíthesse az uniós szolidaritási alaphoz küldendő mérleget, melynek alapján uniós támogatást kér – közölték tegnap kormányforrások, az Emil Boc miniszterelnök által az áradások témájában összehívott megbeszélést követően. Az illetékesek szerint a mérleget még a mai találkozón megvonják, és legkésőbb szeptember elsején elküldik az Európai Bizottságnak.

Mint ismeretes, Vasile Blaga belügyminiszter három héttel ezelőtt arról számolt be, hogy az árvízkárok addig elérték a 350 millió eurót, azonban a további esőzések miatt a kárfelmérés folytatódik. Minisztériumi források korábban 400 millió eurót meghaladó kárról beszéltek. Románia legtöbb 75 millió eurót igényelhet az Európai Uniótól az árvíz utáni helyreállításra.

Újra pusztított az ár Udvarhelyszéken

A hétvégi áradások egyébként az ország több megyéjében okoztak újabb kárt. Udvarhelyszéken mintegy 20 települést öntött el a víz. Székelyudvarhelyen – akárcsak öt éve – a Varga-patak öntött ki, így a városközpontban több épület pincéje feltelt vízzel. Tegnap már a helyreállítási munkálatok zajlottak, a lakók, a szociális segélyben részesülő munkások takarították az iszapot és a hordalékot a tömbházak közül. A szombat délutáni esőzések hatására a Nagy-Homoród menti patakok is kiléptek medrükből.

A községhez tartozó összes településen közel 300 háztartás károsodott, háziállatokat, járműveket sodort el a víz, több kisebb híd, palló is megrongálódott, lakóházakat szigetelt el és megbénította a forgalmat a falvak között – számolt be a Krónikának Kerekes Péter, a község polgármestere. A legmagasabb Homoródszentpálon volt a vízszint, részletezte az elöljáró. A kárfelmérés már vasárnap elkezdődött, és folyamatosan zajlik.

Az árvíz sújtotta településekre látogatott Ladányi László Zsolt, Hargita megye prefektusa, valamint Sófalvi László, a megyei tanács alelnöke is, egyelőre azonban nem tudni, hogy mikor számíthatnak anyagi támogatásra a károsult falvak, ezért helyi erőből, közmunkával próbálják némileg rendbe tenni az utakat. Rokonok, ismerősök és önkéntesek érkeznek a helyszínre segíteni eltakarítani az iszapot és összeszedni a szemetet, hordalékot.

A szintén Székelyudvarhelyhez közeli, Felsőboldogfalva községhez tartozó 12 település közül mindössze hat maradt „szárazon” a hétvégén. Itt az áradás mintegy 200 lakóházat öntött el, némelyekben a mennyezetig emelkedett a vízszint, egy patak menti ház fala kidőlt, két hidat is elvitt az ár és még néhányat megrongált – sorolta a Krónikának az okozott kárt Sándor József, Felsőboldogfalva polgármestere. Az utak állapota szintén rossz, de járható, közmunkával, valamint helyi vállalkozók által rendelkezésre bocsátott gépek segítségével zajlik a helyreállítás.

A községben lakhatatlan házak is vannak, egynek például kidőlt egyik fala, kérdéses, hogy helyre lehet-e hozni. A községhez tartozó települések közül a legnagyobb pusztítást Ócfalván okoztak a megáradt patakok. A rendkívül rövid idő alatt lezúduló hatalmas mennyiségű csapadék a július közepén már elárasztott Etéden, Kobátfalván és Székelyszentmihályon ismét pusztított, mintegy 40 háztartást öntött el a víz.

Elszigetelt családok Maros megyében

Az elmúlt napok esőzései hat Maros megyei települést is érintettek, a Magyaró községhez tartozó Fickópatakán az ár tönkretett egy hidat, három családot elzárva a külvilágtól. „Az említett családok nem tudnának már átkelni a patakon az állatokkal, gyalog pedig három kilométert kell kerülniük. Magyaró községben több udvart, hét háztartást, hét kutat, 9 hektár mezőgazdasági területet árasztott el a Fickó-patak, és tönkretette a polgármesteri hivatal által 12 évvel ezelőtt készített fahidat. Betonhídra van szükség” – nyilatkozta Kocsis Adalbert magyarói polgármester.

A becslések szerint a híd újjáépítéséhez 380 ezer lejre van szükség. Minthogy a magyarói polgármesteri hivatalnak nincs erre pénze, Marius Paşcan prefektus bejelentette, megteszi a szükséges lépéseket, hogy a kormány tartalékalapjából utaljanak ki pénzt. Dicsőszentmártonban két tömbház alagsorát, 17 háztartást és melléképületet, 20 kutat és több mint 30 hektár mezőgazdasági területet öntött el a víz.

Az idézett forrás szerint egy Görgényszentimréhez tartozó községi utat 14,5 kilométeren mosott el az ár, a hétvégén nehézkesen zajlott a közlekedés a községben. Görgényüvegcsűrben öt pallót tettek tönkre a megáradt patakok.