Adrian Curaj oktatási miniszter felszólította a romániai egyetemek rektorait, hogy vizsgálják ki azokat az eseteket, amelyekben a felsőoktatási intézmények tanárai jogerős szabadságvesztésüket töltő elítéltek tudományosnak mondott munkáihoz fogalmaztak meg ajánlást.
2016. január 13., 15:452016. január 13., 15:45
2016. január 13., 17:572016. január 13., 17:57
A tárcavezető február 11-ig adott határidőt az egyetemeknek arra, hogy minden egyes ilyen esetet kivizsgáljanak, az etikai testületek hozzák meg a szükséges intézkedéseket, a vizsgálat eredményét pedig elküldjék a minisztériumnak. Az intézkedés célja a felsőoktatás jó hírnevének megőrzése.
Mint arról beszámoltunk, a botrány annak nyomán robbant ki, hogy kiderült: a 2013–2015-ös időszakban robbanásszerűen megnőtt a börtönben tudományos munkákat író fogvatartottak száma, miután a vonatkozó jogszabály lehetővé teszi, hogy minden egyes tudományos munka nyomán 30 nappal csökkentsék a szabadságvesztés időtartamát.
Ennek nyomán volt olyan elítélt – így Dan Voiculescu üzletember-politikus és Dinel Staicu üzletember – aki alig egy év alatt tíz, tudományosnak mondott művel is előállt, és besöpörte az értük járó kedvezményeket. A statisztikák szerint míg 2012-ig évente egy tudományos mű született a romániai börtönökben, az ezt követő időszakban 188 elítélt 400-nál is több művet tett le az asztalra.
A vonatkozó jogszabály rögzíti, hogy a tudományos művek kapcsán a terület szakértőinek, egyetemi tanároknak kell hivatalos ajánlást írniuk, hogy a dolgozatok nyomán csökkenthessék a büntetés mértékét.
Mint arról beszámoltunk, ezek nyomán Raluca Prună igazságügy-miniszter kedden délután közölte: a hatóságok teljesen elvesztették az ellenőrzést a jelenség fölött, ezért kezdeményezi a büntetést mértékének tudományos művek révén történő csökkentését lehetővé tevő törvénycikkely eltörlését. Azt is elmondta, hogy az illető cikkely 1969 óta része a román jogrendnek, és a büntetés-végrehajtási intézmények működését szabályozó legutóbbi, 2013-as törvénybe is bekerült.
A miniszter azt is elmondta, felkérte a miniszterelnököt, utasítsa a kormányzati ellenőrző hatóságot a börtönökben írt tudományos művek ügyének kivizsgálására, csak ezt követően dönt arról, hogy meneszteni kell-e a börtönök működéséért felelő hatóság vezetőjét.
Mint megírtuk, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) is nyomozást indított az ügyben, hogy kiderítse: a büntetés-végrehajtási illetékesek, az ajánlásokat megfogalmazó egyetemi tanárok és a műveket megjelentető kiadók megvalósították-e a bűnpártolás bűncselekményét. A DNA szerint alapos az indok annak a feltételezésére, hogy igen, mivel a börtönök vezetői túl könnyen fogadták el a műveket, annak ellenére, hogy azok rendkívül rövid idő alatt készültek el, a tanárok a dolgozatok elolvasása nélkül adták ki az ajánlásokat, a kiadók pedig az üzleti szempontokat mellőzve jelentették meg a műveket.
A 2013-ban elfogadott törvény vitatott cikkelye kapcsán egyébként nem tudni, ki a szerzője: a jegyzőkönyvek szerint a képviselőház Nicolae Păun vezette emberi jogi bizottságának jegyzőkönyvében az szerepel, hogy a módosító javaslat Remus Cernea független képviselőtől érkezett. Ő azonban cáfolta, hogy ő javasolta volna a cikkelyt, és jelezte: már több alkalommal is tapasztalta, hogy a jegyzőkönyvek pontatlan adatokat tartalmaznak.
Ugyanakkor éppen a bizottság elnöke, Nicolae Păun volt az, aki egy képviselőtársával, Mădălin Voicuval közösen korábban éppen a börtönökben írt művek kapcsán terjesztett be módosító javaslatot, amelynek értelmében három helyett négy napot vontak volna le a büntetésből két, tudományos mű megírásával töltött nap után. A javaslatot ugyanakkor elvetették. Păun korábban tömeges amnesztiára vonatkozó törvényjavaslatot is benyújtott, amit szintén leszavazott a törvényhozás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Nincs veszélyben a bérek és nyugdíjak kifizetése, és jelenleg nem áll fenn annak a kockázata, hogy az állam ne tudná teljesíteni ezeket a kötelezettségeit – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!