
Fotó: Veres Nándor
Romániában az oltatlanok 75-80 százaléka nem radikális oltásellenes, a beoltatlan lakosság 30-40 százalékát pedig viszonylag könnyen rá lehetne venni arra, hogy felvegye a koronavírus elleni oltást – vonta le a következtetést egy pénteken közzétett friss felmérés adataiból Remus Stefureac, a felmérést készítő INSCOP közvélemény-kutató intézet igazgatója.
2021. november 12., 13:222021. november 12., 13:22
Az október 17-25-e között telefonos módszerrel készült kutatás válaszadói a hivatalos adatokhoz képest nagyobb arányban (47,9 százalékuk) állították magukról azt, hogy megkapták a koronavírus elleni oltás legalább egy adagját.
A tanulmány a bevallottan oltatlan 900 válaszadó nézeteire és véleményére összpontosítva kimutatta, hogy 40 százalékuk egyáltalán vagy nem igazán hisz a vírus létezésében, a járványról szóló híreket propagandának tartja, 33 százalékuk nem hiszi, hogy a koronavírus súlyos betegséget okozhat, 29 százalékuk pedig nem hiszi, hogy a betegség halálos kimenetelű lehet.
25 százalékukat pedig az sem győzné meg az oltás szükségességéről, ha több szakorvos magyarázná el annak hatásait. Másfelől az oltatlanok több mint kétharmadát aggasztja a Covid-halálozások számának ellenőrizetlen növekedése, csaknem 52 százalékuk tart attól, hogy ő is elkaphatja a fertőzést, 57 százalékuk pedig azt állítja, hogy környezete oltásellenes és ő nem akar ellentmondani nekik.
A befolyásoló tényezők párhuzamos vizsgálata kimutatta, hogy a beoltatlanok jóval bizalmatlanabbak a beoltottakhoz képest bármilyen külső véleménnyel szemben. Míg a beoltottak leginkább az orvosok (83 százalék), beoltottak (77,5 százalék), a betegségen átesettek (71,7 százalék), tanárok (54 százalék) véleményében bíznak,
Romániában eddig a beoltható (12 év feletti) lakosság 43,5 százaléka, illetve a felnőtt lakosság csaknem 47 százaléka oltatta be magát. A felmérés adatfelvételének időszakában az átoltottság még nem érte el a beoltható lakosság 38 (a felnőtt lakosság 41) százalékát.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
szóljon hozzá!