Eddig közel hetven menekült érkezett Romániába

A hatóság Anton Doboş nemzeti liberális párti képviselő belügyminisztériumhoz intézett interpellációja nyomán közölte az adatokat. A hatályos jogszabályok értelmében a menedékjogot kapott személyek ugyanolyan jogokkal bírnak, mint a román állampolgárok: joguk van munkahelyhez, lakhatáshoz, orvosi és szociális ellátáshoz, valamint oktatáshoz.

A bevándorlási hivatal közölte: hat hónapos integrációs programot indítottak a Romániába érkezett migránsok számára, amely további hat hónappal meghosszabbítható. Mint arról beszámoltunk, az első, 15 fős menekültcsoport még március elején, Görögországból érkezett Romániába, és a galaci befogadóközpontban szállásolták őket. Viorel Vasile, a román bevándorlási hivatal (IGI) vezetője akkor azt mondta: csak március folyamán Románia 160 menedékkérőt vesz át Olaszországból, 135-öt pedig Görögországtól.

Romániának összesen több mint 6200 migránst kell befogadnia az Európai Bizottság által kidolgozott kvóta szerinti 150 ezerből, akiket görögországi és olaszországi táborokból irányítanak majd át. Román illetékesek már korábban jelezték: a romániai befogadó létesítmények kapacitása csupán valamivel több, mint 1700 fő elszállásolására alkalmas, emellett a befogadási kvóták helyett az önkéntes vállalások szerinti szétosztást szorgalmazták. Jelenleg hat ilyen létesítmény van, az ország hat pontján: Bukarestben (470 hely), Giurgiuban (200 hely), Máramaros megyében (250 hely), Galacon (300 hely), Rădăuţi-ban (180 hely) és Temesváron (100 hely).

A román hatóságok tavaly szeptemberben két sátortábort építettek fel az esetleges migránsok számára Temes megyében. Az egyik Kunszőllősön, a másik Moravica határában épült fel, egyenként 500 fős kapacitással. A belügyminisztérium több más helyszínen – így Tasnádon is – menekültszállást alakított volna ki, de ez a helyiek ellenállásán elbukott.

Egyébként a bukaresti szenátus még tavaly szeptemberben olyan határozatot fogadott el, amely leszögezi: a kvótarendszer nem kezeli a jelenség okait, hanem bátorítja a tömeges bevándorlást. A felsőház elutasítja a „tagországok sajtosságait figyelmen kívül hagyó kötelező menekült-elosztási mechanizmusokat\", és úgy véli: fontos, hogy menekült- és bevándorláspolitikájuk tekintetében a tagországok önállóan dönthessenek.