
Fotó: Agerpres
A kétkamarás bukaresti parlament szerdai együttes ülésén szavaznak a képviselők és szenátorok arról a bizalmatlansági indítványról, amellyel a támogatás nélkül maradt, de távozni nem hajlandó Sorin Grindeanu miniszterelnököt akarja eltávolítani tisztségéből a szociálliberális kormánykoalíció.
2017. június 21., 07:002017. június 21., 07:00
A kormány menesztéséhez minősített többség, vagyis – nem a jelen lévők, hanem – a törvényhozók összlétszáma többségének, vagyis legalább 233 törvényhozónak a támogató szavazata szükséges. A kabinet leváltása szempontjából lényegtelen, hogy lesznek-e ellenszavazatok, vagy tartózkodók.
Bukarestben azt követően alakult ki kormányválság, hogy a két koalíciós párt – a parlamenti mandátumok több mint 47 százalékával rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) és a mandátumok kevesebb mint 6 százalékával rendelkező Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) – a kormányprogram végrehajtásának késésére hivatkozva múlt héten megvonta bizalmát a januárban beiktatott Sorin Grindeanu kormányától. Augustin Jianu távközlési miniszter kivételével a kormány valamennyi minisztere beterjesztette lemondását, de még egyiküket sem mentette fel tisztségéből Klaus Johannis államfő.
A kormányfő azzal érvel, hogy eltávolításával ismét a párt politikai ellenfelét, a jobboldali Klaus Johannis államfőt hozzák helyzetbe, akit semmi sem kötelez arra, hogy elfogadja a PSD következő kormányfőjelöltjét. A lázadó kormányfő mellé állt a jelenleg mellőzött, a mostani pártvezetéssel nyílt konfliktusban lévő Victor Ponta volt miniszterelnök is, aki Dragnea ellen próbálja lázítani szociáldemokrata képviselőtársait. A PSD vezetése mindkettőjüket kizárta a PSD-ből, ennek jogosságát azonban az érintettek vitatják.
Mivel a kormányfőt csak a parlament foszthatja meg mandátumától, a PSD–ALDE-koalíció kénytelen volt bizalmatlansági indítványt beterjeszteni saját miniszterelnöke ellen. A jobbközép ellenzéki pártok élesen bírálják a PSD-t, amiért „a párton belüli klánok" belharcát „a parlament kupolája alá hozta", és úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a szavazásán. A szociálliberális kormánykoalíció így nem remélhet támogatást kegyvesztett miniszterelnöke leváltásához az ellenzéktől, de még az RMDSZ-től sem, amellyel a tavaly decemberi parlamenti választások után parlamenti együttműködésről kötött megállapodást.
Az RMDSZ eredetileg nem zárkózott el attól, hogy döntő módon befolyásolja a PSD-n belüli konfliktus kimenetelét és megpróbálta a magyar közösség érdekeinek érvényesítésére kihasználni a kormányválságot. Az ellenzéki pártok és a román sajtó azonban magyarellenes hangulatkeltéssel reagáltak az egyezkedések hírére, a nemzeti érdekek elárulásával megvádolt kormánykoalíció pedig levette a napirendről azokat az RMDSZ-törvénytervezeteket, amelyeket az RMDSZ-támogatás reményében hétfőn és kedden megsürgetett. A szövetség képviselőházi és szenátusi frakciójának együttes ülése kedden egyhangúlag úgy döntött, a szövetség törvényhozói nem vesznek részt a bizalmatlansági indítvány szavazásán.
A szociálliberális koalíciónak (Ponta és az ALDE néhány két korábban kizárt képviselője nélkül) elvileg 11-gyel több törvényhozója van, mint amennyi Grindeanu megbuktatáshoz szükséges, de nem biztos, hogy a Grindeanu–Ponta-páros lázítása közepette valamennyiükre számíthat. Nagy kérdőjel, hogy a nem magyar kisebbségi frakció 17 tagja hogyan voksol. A kisebbségi képviselők mindegyike ugyanis saját belátása szerint, titkosan szavaz, a frakciónak nincs egységesen felvállalt álláspontja. Ilyen körülmények között néhány szavazaton múlhat majd az, hogy tisztségben marad vagy megbukik szerdán a hivatalosan még tisztségben lévő, valójában a működőképesség határára került Grindeanu-kormány.
A romániai polgárok derűlátóak a független Luca Niculescu vezette, zömmel a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló, de párton kívüli szakértőket is felvonultató kormányban – derül ki egy friss felmérésből.
Újabb online csalási módszerre figyelmeztetett csütörtökön az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC): a csalók a legtöbb előfizetővel rendelkező streamingszolgáltató nevében küldenek hamis üzeneteket.
Több európai ország – köztük Románia, Franciaország, Belgium, Bulgária, Ausztria és Olaszország – hatóságai kényszerültek csütörtökön sürgős fellépésre bombafenyegetések miatt.
A Maros Megyei Tanács pályázatot hirdet Segesvár UNESCO-védelem alatt álló történelmi központjának koordinátori tisztségére. A négyéves megbízatásra november 20-ig lehet jelentkezni.
Ütközés után elsüllyedt egy török vontatóhajó, hét tengerész pedig eltűnt a Fekete-tengeren, a román partok közelében.
Meghosszabbították a pedagógusoknak járó 1500 lejes szakmai pótlékra szolgáló kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a jogosultak, akik még nem kapták meg az összeget, novemberben és decemberben juthatnak hozzá.
Az orosz fenyegetés hosszú távú marad, ezért mind a NATO-nak, mind Romániának fel kell készülnie rá – jelentette ki Ștefan Radu Oprea védelmi miniszter.
A költségvetésben nincs lyuk, ahogy azt a frissen kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) állítja, a szociáldemokraták „pontosan azt kapták vissza, amit hátrahagytak”, amikor távoztak a kormányból – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Romániát is érinthették a napokban európai áruházak hűtői elleni kibertámadások: hétfő esti hírek szerint hat, ugyanahhoz a kereskedelmi lánchoz tartozó hat romániai üzletet érhetett lehetséges számítógépes támadás hétfőre virradóra.
Mesterséges intelligencia (MI) és digitális állampolgárság a neve annak az új tantárgynak, amelyet a romániai középiskolások választhatnak jövőtől – közölte hétfőn az oktatási minisztérium.
szóljon hozzá!