Archív felvétel
Fotó: A szenátus Facebook-oldala
Megszavazta a bukaresti szenátus szerdán a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról szóló törvényt. A felsőház döntéshozó kamaraként járt el a tanintézet ügyében, viszont az ellenzék az alkotmánybírósághoz fordul.
2018. február 07., 11:472018. február 07., 11:47
2018. február 07., 15:172018. február 07., 15:17
A szenátus plénumában lezajlott vitán az ellenzéki alakulatok – elsősorban a Traian Băsescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Pártja (PMP) – frakcióvezetői hevesen ellenezték a marosvásárhelyi oktatási intézmény létrehozását. Dorin Marian Bădulescu, a PMP frakcióvezetője politikai paktumnak és veszélyes precedensnek nevezte az iskola újraalapításáról a balliberális koalíció és az RMDSZ között született megállapodást,
„Nekünk nincs román nyelvű líceumunk Győrben, akkor minek magyar líceum Marosvásárhelyen? Ugyanannyi autonómia Sepsiszentgyörgyön, mint Caracalban” – „érvelt” az iskolaalapítás ellen felszólalásában Dorin Marian Bădulescu; vélhetően ez verte ki a biztosítékot az RMDSZ frakciójában. A szavazást követően Eugen Tomac, a PMP képviselőházi frakcióvezetője bejelentette, hogy alakulata az alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) arra hivatkozva utasította el, hogy az iskola újraalapításáról szóló kezdeményezés „mérgező hatást” gyakorol a marosvásárhelyi etnikumközi kommunikációra. Ioan Cristian Chirteș, a PNL szónoka szerint a jogszabály törvénytelen, felülbírál egy jogerős bírósági határozatot, és felesleges etnikai feszültségeket szít, csak azért, hogy megalapozza Liviu Dragnea szociáldemokrata (PSD) pártelnök „díszes budapesti fogadtatását”.
A liberálisok az alkotmánybíróságon tervezik megtámadni a római katolikus iskola megalapítására vonatkozó törvénytervezet, jelentette be szerdán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ludovic Orban.
Șerban Nicolae, a PSD szenátusi frakcióvezetője rámutatott: a politikai egyezségektől függetlenül a nemzeti és vallási kisebbségek is adófizető állampolgárok Romániában, akiknek joguk van az identitásuk megőrzését szolgáló oktatáshoz.
A románok nemzeti és felekezeti „érzékenységét” féltő, és társadalmi feszültségekkel riogató ellenzéki szenátortársainak a PSD frakcióvezetője feltette a szónoki kérdést: vajon a római katolikus pápának is azt mondanák, hogy nincs mit keresnie az ortodox többségű Romániában, hogy ne keltsen feszültséget? Közben Mihai Goțiu, az USR frakcióvezető-helyettes sajnálatosnak nevezte, hogy Romániában olyan helyzet alakult ki, amikor egy iskola megalapításához sarkalatos törvényre van szükség, de az oktatáshoz való jog nem lehet politikai alku tárgya, a gyermekek és szülők érdeke minden mást felülír.
A felsőházi honatyák végül 71 támogató, húsz ellenszavazat és négy tartózkodás mellett elfogadták a jogszabályt, amelyet 2017 decemberében a képviselőház is megszavazott. A római katolikus iskola létrehozásáról szóló törvény az intézmény jogi státusát kívánja rendezni, az áthelyezett osztályok visszavételéről dönt, az új osztályokba történő beiratkozást teszi lehetővé, továbbá a tanárok és az adminisztratív személyzet helyzetére is megoldást nyújt.
„A szerdai döntés jó hír a magyar közösségnek, a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési megállapodás kézzelfogható eredménye” – hangsúlyozta a szenátusi szavazást követően Kelemen Hunor szövetségi elnök. Szerinte az iskola törvény általi létrehozásával a legjobb megoldást választotta az alakulat, hiszen ezt nem lehet közigazgatási perrel megtámadni, a tanintézetet csak az szüntetheti meg, aki létrehozta: kizárólag a parlament. Az RMDSZ hírlevele által idézett Kelemen Hunor abban bízik, hogy Klaus Johannis államfő személyében partnerre lelnek, nem fogja visszaküldeni a törvénytervezetet a parlamentnek, és mihamarabb kihirdeti azt.
Eredetileg az RMDSZ két lépésből kívánta megoldani a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét a parlamentben; az újraalapítás előtt a kisebbségi oktatási intézmények törvény általi létrehozásának lehetőségét akarta megteremteni. „Mivel az államelnök még decemberben visszaküldte azt az oktatási kerettörvényt, amelynek az RMDSZ első tervezete is része volt, a katolikus iskola újraalapítására vonatkozó tervezetet úgy módosítottuk, hogy az ne függjön az előbbitől. Az államfői kihirdetés után tehát már ősztől, a 2018-2019-es tanévtől önálló jogi személyiséggel működhet az iskola” – jelentette ki szerdán az RMDSZ elnöke, aki megköszönte a román balliberális kormánykoalíció és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátorainak támogatását.
Visszaküldte megfontolásra a parlamentnek Klaus Johannis államfő csütörtökön az oktatási kerettörvény két hete elfogadott módosítását, amely megteremtette volna a jogi feltételét annak, hogy a parlament törvénnyel alapítsa újra a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumot.
Mint ismert, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) 2016 októberében kezdte vizsgálni a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium 2014-es létrehozásának körülményeit, és 2017 szeptemberében emelt vádat ez ügyben Ștefan Someșan volt főtanfelügyelő és Tamási Zsolt volt iskolaigazgató ellen. Az ügyészségi vizsgálat és az iskola létrehozásának a részleteit rögzítő tanfelügyelőségi határozat bírósági felfüggesztése vezetett oda, hogy a tavaly őszi tanévkezdéstől megszűnt önálló intézményként működni a Római Katolikus Gimnázium. Diákjai továbbra is ugyanabban a – római katolikus egyház tulajdonában levő – épületben kezdhették meg a tanévet, ahol korábban is tanultak, de ehhez már a magyar tannyelvű Bolyai Farkas Gimnázium biztosította a szervezeti keretet.
A magyar kormány 2017 szeptemberében bejelentette: a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen, majd később, amikor Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt az iskola újraalapításáról, Magyarország visszavonta a kilátásba helyezett vétóját. Liviu Dragnea kedden elmondta: a Szijjártó Péterrel folytatott hétfői megbeszélésén is biztosította tárgyalópartnerét arról, hogy pártja támogatja a katolikus gimnázium újraalapítását.
A Marosvásárhelyi Táblabíróság érvénytelenítette a Maros megyei tanfelügyelőségnek azt a határozatát, amellyel létrehozta a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumot, és ebbe sorolta be a Bolyai Farkas Gimnázium és az Unirea Főgimnázium egyes osztályait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan szerint a korábbi kormányalakítási megbízások után még volt alapja annak a várakozásnak, hogy az új kabinet megkapja a parlament bizalmát, mostanra azonban bizonyossá vált, hogy egy újabb kormányfőjelölt nem szerezne többséget.
Robbanótöltettel felszerelt drón maradványaira bukkantak Tulcea megyében. Idén 15 drón hatolt be illetéktelenül a román légtérbe, és 14 esetben azonosítottak drónokat vagy drónmaradványokat román területen – közölte a védelmi minisztérium.
Kedden is vörös, vagyis harmadfokú hőségriasztás van érvényben Románia háromnegyed részén; helyenként 40 Celsius-fok feletti nappali csúcsértékek várhatók – figyelmeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Országszerte több mint 40 személy szorult orvosi ellátásra hétfőn a kánikula miatt, közülük 31-et kórházba szállítottak. Egy személy életét vesztette.
Vélhetően korlátozott jogkörű ügyvivői kormány marad Románia élén a következő hetekben, hónapokban is, miután a szerdán kezdődő parlamenti szünetig vajmi kevés az esély arra, hogy a pártok megállapodásra jussanak egy új kabinetről.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS), Románia egyik legnagyobb érdekvédelmi szövetsége hétfőn felhívta a figyelmet: a munkáltatóknak gondoskodniuk kell az alkalmazottak egészségügyi védelméről kánikula idején.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között, és kerülhető el a kormányválság elhúzódása.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kész bármelyik politikussal tárgyalni egy kormánytöbbségről – jelentette ki hétfőn Petrișor Peiu.
A nagy hőségre vonatkozó vörös szintű riasztás miatt módosították a 2026-os érettségi vizsga ütemtervét. Az oktatási minisztérium hétfőn bejelentette, hogy minden érettségiző diák a szaknak megfelelő kötelező vizsgát július 1-jén, szerdán fogja letenni.
Csekély az esély egy új kormány megalakításáról szóló megállapodásra – jelentette ki Robert Sighiartău, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) főtitkára, aki szerint Nicușor Dan elnöknek kell előállnia egy kompromisszumos megoldással.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!